Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]
- 17 -n.yaga ugyanezen iskolák kgpitalizmuskori fonójába kerül. Az állami középiskolák iratait - a felszabadulás utáni első átszervezéstől soroljuk a szocialistakori főcsoportba. Hasonlóan járunk el a tudományos és népművelő, egészségügyi és szociális intézmények esetében is. Ha ezek egyházi felügyelet alá tartoztak, mindig az államosítás éve a korszakhatár. A testületek és egyesületek közül csak azokat soroljuk a szocialistakori főcsoportokba, amelyek a felszabadulás után alakultak. A feloszlatott egyházi szervek teljes iratanyaga a feudális-kapitalista periódusban szerepel. Nem tagoljuk korszakok szerint a több periódusra kiterjedő családi és személyi fondokat: ezeket egységesen abban a periódusban szerepeltetjük, ahová az anyag súlypontja esik. A gyűjtemények esetében a tagolás a regisztratura-jellegű fondok elhatárolását követi. A gazdasági élet szervei közül minden inari üzem, kereskedelmi vállalat, bank iratai az államosításig a kapitalista korszak iratai közé sorolhatok. Az 1945-ben szovjet tulajdonba került /volt német/ vállalatok iratanyagát 1945-től szocialistának vesszük. Létrejöttük időpontjától szocialista iratanyagnak tekintjük a magyarszovjet vállalatok iratanyagét; e vállalatok ugyanis nem a tőkés szektorhoz tartoznak. A mezőgazdasági, fogyasztási és hitelszövetkezetek iratanyagát 1948-tól, illetve 1949-től tekintjük szocialista fonónak.