Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]
- 7 -Ha a tagolható fondokat a levéltárban állagokra bontották, a jegyzéknek e szintig kell tartalmaznia az adatokat /cím, évkör, terjedelem/, és ilyenkor a segédlet neve fond- és ^llÉ2iÍ££yzék lesz. Ha az állagokra tagolás nem, vagy csak részben történt meg, ez nem akadálya a fondjegyzék összeállításának, mivel alapegységnek a fondot tekintjük. Állagoknál kisebb egységeket /sorozatokat/ nem kell a jegyzékben feltüntetni. 2 . A rendszerezés aíaoja szükségképpen történeti - időrendi. A fondjegyzék egy-egy területi állami levéltár iratanyagát mindenekelőtt 2 időbeli választóvonallal 5 periódusban csoportosítja. Az első választóvonal általában 1848, a polgári forradalom, a második általában 19^5, et szocialista átalakulás lehetőségeit megnyitó felszabadulás időpontja. E választóvonalak nyomán mindegyik területi állami levéltár ;anyaga a hazai fejlődés 3 korszaka által meghatározott 3 periódusra oszlik: feudális, kapitalista és szocialista korra. /Az utóbbi elé mintegy önálló periódus keretében a Magyar Tanácsköztársaság szerveinek az illető területi állami levéltárban őrzött fondjai sorolhatok be./ A 5 főperioduson belül még további periodizációk is adódnak /pl.a közigazgatás átszervezése következtében/, azonban ezek már soha nem terjednek ki az egész iratanyagba, legfeljebb a fondok bizonyos főcsoportjaira, illetve egyes levéltárakra, sőt a közigazgatási szervek kivételével az 1948- as és 1945-ös korszakhatárt is rugalmasan kell értelmezni. A periódusokon belül a további rendszerezés alapja már szervezeti: a levéltári anyagot az egyes fondokat létrehívó ter -
