Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Javaslat a fondjegyzék-szerkesztési alapelvek módosítására. (1985.10.01-1985.10.02-i hajdúszoboszlói igazgatói értekezlet 3. napirendi pont) • 1985.09.10 [68485/1985 XVIII. LO]
3 egy mezőváros 1871-ben nagyközséggé vált, akkor a feudáliskor! mezővárosi és polgári kori községi iratok szétválasztandók, amire már az 1978-as utasítás is adott lehetőséget. A főcsoportok elmének korszakokhoz kötött, pontos elnevezése mellett azonban a városi iratanyag felesleges tagolásának elkerülése érdekében továbbra is mód van a különböző szintű jogelődök és jogutódok iratainak levé 1 1 árkén t történő összekapcsolására. Az 1978-as utasításnak megfelelően a szocialista korban a "Személyek és családok" a XXXI. főcsoportba kerülnek. A XXIX. főcsoport - több szempontból félrevezető nevét /"Állami és tanácsi gazdasági szervek"/ "Válla la tok"-ra kívánjuk egyszerűsíteni, a XXX. pedig a "Szövetkezetek" főcsoportja lesz. Nem kivánjuk viszont megváltoztatni a XI. "Gazdasági szervek" főcsoport cimét, amely a vállalatok mellett a szövetkezeteket is magában foglalja. A különféle szakigazgatási funkciókat ellátó szervek iratait minden esetben az igazgatási szervezetben elfoglalt helyük szerint kell besorolni. Ha bizonyos teendőt törvényhatósági, vagy a szocialista korban tanácsi feladatként láttak el, majd később az valamelyik ágazati minisztérium területi szervének hatáskörébe került, az ilyen szervek iratait a törvényhatósági, illetve a tanácsi szakigazgatási iratoktól különválasztva a VI. és XXIV. főcsoportban kell elhelyezni. Például az államépitészeti hivatalok iratanyagát /1877-től/ el kell választani a vármegyei mérnökétől, a gazdasági felügyelőségeket /1921-től/ a vármegye hasonló feladatokat ellátó tisztviselőjének irataitól, és ennek megfelelően például a Begyűjtési Hivatalok fondjait /1954-től/. a tanácsi szakigazgatási szervezetben 1951-1953 között működött begyűjtési osztályoktól elkülönítve a XXIV, főcsoportba kell besorolni. III. A fondjegyzék szerkesztési munkálatok során a legnagyobb probléma mindig a korszakhatár kérdése volt. Az 1962-es alapelvek az iratok szétválasztását 1945-nél tették kötelezővé, a vármegyék esetében 1848-nál, a vármegyéknél és váró
