Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
csak Tontos a biztonságos megőrzés szempontjából helyes lenne ugyancsak valamennyi levéltárban a teljes anyagról elkészíteni Az alaplellár mütajilag nem eléggé tiszta és egységes segédlet. Mégis igen nagy Jelentősége volt készülése idején: hibái, hiányai ellenére ez adott levéltáraink anyagáról első áttekintést ez vezette rá levéltárosainkat (ami ugyancsak nem Jelentéktelen dolog) a rájuk bízott levéb tárt anyaggal való tüzetesebb Foglalkozásra Korábbi, állagonként széteső Tormájával szemben az újabb, fond szerinti tagolás egy jelentős hátrányát küszöböli ki A konspektusnak a kutatót tájékoztató szem pontból látom jelentőségét, a biztonságos megőrzés céljára nem, 2. A levéltár ismertetés készítését csak a kutatás szempontjából Fontos fondokról, a velük tervszerűen adódott munka (pl rendezés) eredményeképp látom megokoltnak. 3. Valamennyi levéltárunkban mindenekelőtt azt kellene elérnünk, hogy «magas szinten» mind a biztonságos megőrzés, mind a kutatás megkönnyítése terén elkészüljön a legfontosabb se gédlet: a raktári jegyzék és az útmutató A helyes munkaíelhasználás azt ktvánja, hogy általában véve más segédletek készítésével (különleges eseteket, amilyet a levéltárismer le léssel kapcsolatban emtitettem. kivéve) ne Foglalkozzunk. ha csak valamely levéltárban ezt a szintet már el nem értük, 4, Ember Győző tanulmányát általában véve igen hasznosnak és ullörö Jelentőségűnek tartom. Bizonyos pontokon persze lehet és kell is vele vitatkozni PL mindjárt a levéltár rendeltetéséi rçem szorítanám csak az őrzés és használhatóvá bvés két pontjába; ez arra vezet, hogy mindkettőt nagyon tágan kell értelmeznünk, hogy a levéltárak valamennyi funkciója beleférjen, s ez nem válik a preciz meghatározás Javára. Ai őrzés a laikus közönség szemében elég primitív és egysíkú funkciót Jelöl azért Inkább a ? megőrzés», szót használnám, s mindazt, amit még az őrzés fogalmába a szorosan vett épségben való megőrzésen felül Ember Győző beleért, a belső rend biztosításának neve alatt Foglalnám össze Nem pontos, s épp az «anyag» szó használata miatt Félreérthető a «levéltári anyag használhatóvá tótele» kifejezés sem ; kutatás céljára felhasználni levéltári anyagot segédlet segítsége nélkül Is lehel Ezért magam is a levéltári anyag ban rejlő adatok felhasználásának megkönnyítéséről, vagy egyszerűbben a kutatás el ös ágiié sér öl beszélnék Helyesebbnek tartottam volna a segedletfajláknak nem (az egyébként is félreérthető) magas, közepes és mély szint hanem Funkció szerinti csoportosítását (mint azt a LÓK körlevele is teszi), Véleményem szerint ugyads célszerű, ha az egyes segédletfajuk csak egy-eg y funk ciónak Felelnek meg, s nem igyekeznek többnek megfelelni, A levéltári útmutatóval is hangsúlyoznám tisztán a kutatást elősegítő rendeltetését Ember Győző is utal erre, de javasolja olyan adatok felvételét amelyek a kutatónak nem sokat mondanaJc. pl hogy hány X-ban rendezett vagy selejtezett. e két kérdést önmagában nem, csak a kutatás módjával kapcsolatban, de a megfelelő fondr észre precízlrozva érinteném Ugyancsak nem mondana sokat a levéltári rendszer százalékos megoszlásának feltüntetése, Vitatható végül, amit Ember Győző a tárggyal kapcsolatban mond;, az egészet a levéltártörté notre építi, s ezzel kapcsolatban óva int a részletes, hosszabb lárgyelem zéstől. Csakhogy épp a tárgy az, ami a kutatót legjobban érdekli, s mivel az útmutató az ö céljára készül, itt úgy vélem., az «állagszintre csúszás» veszélye sem tarthat vissza attól hogy minél teljesebb tájékoztatást adjunk. Az állagokat Ember Győző is fel kívánja sorolni; ezért csak egy lépés tovább, hogy a tárgyrovatban a levéltártör tó neü eredmények levonása után az állagok tárgyát Is röviden bár, ismertessük, így az útmutató sokkal inkább megfelelne céljának. 4- + + 47
