Segédletkészítés, adatbázis-építés
Szabó Csaba: Beszámoló az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság munkájáról 2017–2018. – A II. világháború következtében a Szovjetunióba hurcolt magyar állampolgárok iratainak feldolgozása. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 50-55.
Szabó Csaba A kérdés egyik legnagyobb szakértője Stefan Karner professzor, a grazi Ludwig Boltzmann-Institut für Kriegsfolgen-Forschung nyugalmazott vezetője. A Boltzmann Intézet már évekkel ezelőtt feldolgozta valamennyi osztrák hadifogoly, mintegy 130 000 ember kartonját, és nagy tapasztalatra tettek szert mind az orosz levéltári szervezet megértése, mind a tárgyalások terén. Az osztrák eredmények lehetővé teszik, hogy georeferált térképek segítségével még a keresett személy oroszországi sírhelye is megtalálható legyen. Amikor egy fogoly elhunyt a Szovjetunióban, a betegséggel és a temetéssel kapcsolatos adatokat dokumentálták. Az azonosítószám alapján a sírhelyet is meg lehet találni. A diktatúrák általában nagy bürokráciát működtettek és jelentős mennyiségű dokumentumot termeltek. Ezért nagyon pontosan lehet követni, hogy az emberek hogyan kerültek át az egyik táborból a másikba, vagy akár azt, hogy a betegek hogyan jutottak a kórháztáborba, mivel fellelhetők a kartonjaik, amelyeken feltüntették a kapcsolódó ügyiratok számait is. Az adatgyűjtés folyamata megközelítőleg öt évig tartott. Az osztrák kutatóknak is nehéz dolguk volt a német nevek miatt, mivel a kétmillió német fogoly mellett ki kellett szűrni az ugyancsak német hangzású, de osztrák állampolgárokra vonatkozó neveket. Az osztrák tapasztalatok hasznosítása érdekében 2017 júliusában Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és a Boltzmann Intézet vezetője, Stefan Karner megállapodást kötött Bécsben, a Magyar Nagykövetségen. Ennek értelmében a magyar fél kérésére az osztrák szakemberek állandó tanácsadói feladatot látnak el. Ezen túl az együttműködés közös konferenciák szervezésére, tanácskozások lebonyolítására és kiadványok szerkesztésére is vonatkozott. Karner professzor valóban hatalmas segítséget nyújtott, és már 2017 októberében sikerült a közbenjárásával megállapodni Moszkvában a közel 530 ezer magyar vonatkozású kartoték adatainak feldolgozásáról. Az oroszokkal kötött, de még a végső aláírásra váró megállapodások arra vonatkoznak, hogy az orosz fél adatbázisban adja át a kartonok tartalmát. Sikerült elérni, hogy digitális másolatok is készüljenek a kartonokról. Ez nagyon lényeges, hiszen a magyar foglyok adatait oroszul rögzítették, és a korabeli adatrögzítők, orosz katonai írnokok felkészültsége vagy képessége szerint már eleve történhetett torzulás az adatfelvételnél. Az adatbázisba rendszerezés során előfordulhat tévesztés, ezért alkalmasint egy-egy vitatott adat tisztázásánál szükség lehet az eredeti kartonok digitalizált állományára is. Helyzetünket részben megkönnyíti, hogy a magyar nevek egyediek. Évente megközelítőleg százezer név feldolgozása várható, tehát öt év alatt kigyűjthető a mintegy 530 000 magyarra vonatkozó adat. A munka talán legnagyobb része - és egyben első lépés - a magyarokra vonatkozó kartonok kiválogatása a teljes hatmillió főt tartalmazó nyilvántartásból. A kiválasztott anyagot szeretnénk digitalizálást követően elektronikusan is megkapni egy, az orosz levéltárosok által készített adatbázissal együtt. Az egyes kartonok optimális esetben 54 Levéltári Szemle 68. évf.
