Segédletkészítés, adatbázis-építés
Jakab Réka: A vármegyei levéltárak vallásügyi irattípusai Veszprém és Fejér megye példáján. (A megyei levéltárak Reformáció 500 elnevezésű adatbázisa). Vértelen ellenreformáció. Reformáció öröksége 2. Szerk.: Csorba Dávid. Sárospatak, 2020. 258–270.
Protestáns felekezetekre vonatkozó forrástípusok a vármegyei levéltárban Károly vallásügyi rendeletéi és Padányi Bíró Márton püspök rekatolizációs, a protestánsok visszaszorítását célzó egyházpolitikája körül összpontosul, és igen változatos ügyeket ölel fel; a II. József által hozott Türelmi rendeletet követő évek iratanyaga pedig jóval egysíkúbb, elsősorban az új templomépítésekkel foglalkozik. II. JÓZSEF ELŐTTI IDŐSZAK IRATAI Temp lomb as^nálat A III. Károly vallásügyi rendeletéi következtében elrendelt vizsgálatokat a vármegyék folytatták le. Az 1730-40-es években a Dunántúlon a protestánsok templomépítkezését, az imaházak használatát vizsgálták. A nem artikuláris helyeken a vármegyék feladata volt betiltani a templomhasználatot, tiltani a templomvagy imaházépítést és biztosítani a templomok átadását a katolikusok részére. 3 3 HU-MNL-FML-IV-l-c-Fasc-18-No-196: A seregélyes!, tabajdi, sárkeresztúri, pátkai és mányi reformátusok korábban vesszőből és fából épült oratóriumukat uralkodói engedély nélkül tartós építőanyagokból építették újjá, sőt, a tabajdiak még tornyot és pitvart is építettek hozzá. Mivel azonban a vármegye az építkezést nem állította le idejében, és a Helytartótanácsot sem értesítette, engedélyezték a közösségeknek a megépült oratóriumok használatát, de amennyiben a jövőben uralkodói engedély nélkül bármi újítást eszközölnének, az oratóriumaik lebontásához és vallásgyakorlatuk elvételéhez fog vezetni. (1746) 4 HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-1063: A takácsi református templomról folytatott vizsgálat (1763): a templomfalba vágatott ablak helyén volt-e freskó, ami arra utalna, hogy a templom korábban katolikus volt? A tanúk azt bizonygatták, hogy az ablak helyén a vakolat alatt Szűz Mária, illetve Jónás képe volt látható; HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-998: Veszprém vármegye kiküldöttjei szemlét tartottak a hajmáskéri templomban (1733) és eltiltották a reformátusokat attól, hogy a templomban bármilyen újítást végezzenek, vagy, hogy a falképeket lemeszeljék; HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-1002: A veszprémi püspök megtiltja a palotai evangélikusoknak (1734), hogy templomukat kőből építsék fel; HU-MNLVeML-IV-l-c-Fasc-14-No-1005 (1747): Tanúvallatás a hajmáskéri reformátusok uralkodóhoz küldött folyamodványa és templomhasználatuk ügyében: a hajmáskéri reformátusok által használt templom korábban katolikus volt-e a templom felszerelésével mi történt hogyan viselkedtek a püspöki vizitációkor kivitték-e a prédikátor ingóságait a plébánia épületéből? A vizsgálat részeként a templomhasználatról, a templomok építészeti és formai jellemzőiről folytattak tanúkihallgatásokat, amelyekről jelentést készítettek a Helytartótanács részére. Az adatbázis számos ilyen vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazza. Ezek főként Veszprém megyei esetek voltak (Hajmáskér, Szentgál, Vanyola, Várpalota), amelyek az 1750-es években — összefüggésben Padányi Bíró Márton püspök szándékával — megszaporodtak és a Balatonkörnyék falvainak közösségeire is kiterjedtek.4 261
