Segédletkészítés, adatbázis-építés

Jakab Réka: A vármegyei levéltárak vallásügyi irattípusai Veszprém és Fejér megye példáján. (A megyei levéltárak Reformáció 500 elnevezésű adatbázisa). Vértelen ellenreformáció. Reformáció öröksége 2. Szerk.: Csorba Dávid. Sárospatak, 2020. 258–270.

Jakab Réka

Az adatbázisban feldolgozott irattípusok bemutatására két olyan megye iratait választottam ki, amelyek a veszprémi katolikus egyházmegye, illetve a dunántúli református egyházkerület területén találhatók: Fejér és Veszprém megyékét. Ezen a területen a 18. században az egyházak mai helyzetét is meghatározó folyamatok és változások zajlottak.

Az adatbázisban feldolgozott irattípusok:

— vármegyei

közgyűlési iratok- bíráskodási

iratok

— községi

folyamodványok

— összeírások

— magániratok:

családi iratok, végrendeletek.

A fenti irattípusokról tárgyukat tekintve a következő jellemzők állapíthatók meg: elsősorban a vármegyék hatósági jogköréből következő ügytípusok, a vármegyének a központi kormányszervek és a protestáns egyházközségek közötti közvetítő szerepéből következő ügytípusok, továbbá igazgatási, joghatósági, bíráskodási ügytípusok keletkeztek. Az uralkodói rendeletek jogköréből, illetve a Hely tartó tanács által elrendelt vizsgálatok folytatása nyomán is keletkeztek protestánsokat érintő ügyek.

A megyei levéltárakban található magániratok, mint például valamely protestáns személyiség vagy nagymúltú, egyházi tisztséget viselő protestáns család iratai, gyakran tartalmaznak az egész egyházközség helyzetére vonatkozó adatokat. Az Alsó- és Felsőörsön birtokos Mórocza család 16. századtól fennmaradt gazdag levéltára az alsóörsi és a felsőörsi református egyházközségek 18. századi küzdelmeit is dokumentálja. A nemesi közbirtokosság által lakott Berhida családjainak sorsa olyannyira összefonódott a református egyház történetével, hogy közös archívumuk őrzőhelye a református templom volt. A vezető családok egyben az egyházközségek, egyházmegyék világi elöljárói is voltak, így a fennmaradt iratok egyszerre dokumentálják a családok, a község és a gyülekezet történetét. A vármegyei levéltárban fennmaradt hagyatéki ügyek között protestáns lelkészek, tanítók birtokügyi, hagyatéki vagy árvaügyi iratai is megtalálhatók. Ezek gyakran a protestáns személyek életmódjára, vagyoni viszonyaira, tárgyi kultúrájára vonatkozó adatokat is megőriztek. Ilyen Kóczán Ferenc kisnemesi származású rátóti református prédikátor hagyatéka, amelyben 305 darab könyvet is összeírtak.2

2 Reformáció 500-adatbázis'. HU-MNL-VeML-IV-l-b-1827-10-03-162. A továbbiakban a rekordok jelzetét és az iratok regesztáját, illetve keltezését közlöm.

A kiválasztott dunántúli területre vonatkozó 18. századi iratanyag két nagy korszakra bontható: 1. a Türelmi rendeletet megelőző időszak iratanyaga III.

260