Segédletkészítés, adatbázis-építés
Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása, Archivnet 18. évf. (2018) 3. szám
13 A szemtanúk (Regéczy-Nagy László, Bohó Róbert) a perről történt beszélgetések során elmondták, hogy a felvezetéskor látták, miszerint a tárgyalóteremből kábelek tömege futott ki az ajtón a folyosón keresztül a tárgyalóterem melletti helyiségbe. A szemtanúk valószínűleg a hangkábeleket és a világításhoz szükséges kábeleket látták. A szemtanúk visszaemlékezéseik során ugyanarról a teremről beszéltek, amelyikben az 1958. júniusi tárgyalási szakaszban a filmfelvételek is készültek. Megemlítették azt is, hogy későbbi tárgyalásaik és ítélethirdetéseik is ugyanabban, a valószínűleg kizárólag ezekre a perekre átalakított, és egyébként „kultúrteremként” használatos helyiségben történtek. A szemtanúkkal végzett bejárások48 alapján biztosan állítható, hogy nem a Fő utcai katonai börtönben zajlottak a tárgyalások, hanem a Gyorskocsi utcai állambiztonsági börtön harmadik emeletének helyiségében.49 A júniusi tárgyaláson rögzített filmfelvételen jól látható a „hevenyészetten” összeállított, bútorlemezböl és puhafa lécekből készített elnöki, ügyészi, jegyzői, ügyvédi pulpitus (amely a Fő utcai katonai börtön első emeletének tárgyalótermének stílusát idézi, de kezdetlegesen barkácsolt színvonalon). Vásárhelyi Miklós, tizedrendü vádlott 1991-ben - szinte egy időben azzal, hogy az Interjútár munkatársai felvételt készítettek a romhalmaz képét mutató kultúrteremről, és a helyiség szerkezete alapján azonosították a Nagy Imre-per helyszínéül - visszatért a Fő utcába és a Gyorskocsi utcába, és ugyancsak a kultúrtermet jelölte meg a tárgyalás színhelyeként. 48 Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára. Regéczy-Nagy László (229-es számon 1992, 2002, 2008 nyilvántartott) és Bohó Róbert (1265-ös számon 2008 nyilvántartott) visszaemlékezései. 49 A hiedelem, hogy a Nagy Imre-per a Fö utcai katonai börtön első emeleti tárgyalójában zajlott, Mészáros Márta filmrendező tévedésének köszönhető. Például az általa rendezett, A temetetlen halott - Nagy Imre naplója című életrajzi dokumentum-játékfilm perrekonstrukciója a Fő utcai katonai börtön első emeleti tárgyalójában zajlott. 50 Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961. Filmspirál, 2001/26. (A Magyar Film Iroda című fejezetben.). A teremben öt mikrofont helyeztek el. Külön mikrofonja volt az elnöknek, továbbá egy különálló kisasztalon a vádlottaknak, külön mikrofonjuk volt a védőknek és az ügyésznek, valamint elhelyeztek a teremben egy régi típusú, álló mikrofont is. Szembesítéskor a kisasztalnál állt a tanú és az álló mikrofon előtt a szembesített vádlott. Az OSZK Történeti Interjúk Tára nemcsak a digitalizálást végezte el, hanem a hangzóanyag megújítását is. A teljes szalagos hanganyagot befutóval látták el, mert az idők folyamán a szalag kezdő és befejező méterei leszakadoztak. Ebből kifolyólag - az átfedések ellenére is - néhány alkalommal hiányok keletkeztek, amelyeket minden esetben dokumentáltak. A befutón szerepel a felvétel dátuma és a szalag oldalszáma, így nem fordulhat elő a jövőben az, ami kezdetben nagyon megnehezítette a munkát, vagyis az, hogy a dobozokban elcserélt hangszalagokat külön munkával kellett beazonosítani. A digitalizálást az Interjútár az eredeti hangszalagokról végezte. Ezekről már az 1980-as években is készítettek a BM-ben másolatokat hangkazettákra. Ezek oldalai az eltérő szalagsebesség és terjedelem miatt nem felelnek meg az orsós hangszalagok oldalterjedelmének. A magnókazettákat csak a hiányok pótlására használták fel, de állomány védelmi szempontok szerint a kazettákat külön is digitalizálták. A június 9-i tárgyalás első napján a bíró figyelmeztetette a vádlottakat a zárt tárgyalásra, valamint arra, hogy filmfelvétel készül a tárgyalásról. A filmfelvétel töredéke a már említett propaganda-filmben fennmaradt, részben az ezeken a kockákon megőrzött információkból, részben a hanganyagból következtetünk a következőkre. A tárgyalóteremben, az ügyész pulpitusa mellett állt a hangos film felvevőgép, amellyel a BM iratokban szereplő 15-16 ezer méternyi, 35 mm-es filmet készítették. Az operatőrök személye nem azonosítható, az iratokban AULICH János szerepel?0 (Az Aulich családból több régi híradófilmes is kikerült. Néhányan közülük Kertire magyarosítottak. Aktív operatőrt 1958
