Segédletkészítés, adatbázis-építés
Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása, Archivnet 18. évf. (2018) 3. szám
7 lakását is kirabolták.37 Lakatosné a személyes érintettség okán alkalmatlan volt a népbírósági tagságra. 37 MNL OL 288. f. 8/15. ő. e. 1-5. Az MSZMP Központi Bizottsága vezető testületéinek röpszavazásai (1957. április 6.). 38 ÁBTL Gyűjtemények. Állambiztonsági oktatófilmek és hangfelvételek (4. 9.) Szilágyi József tárgyalása (II- 1/2.) 1958. április 16-án az első tárgyalási nap negyedik órájában. 39 4. 9. II-1/9. A Szilágyi-per hanganyaga. 1958. április 17-én a második tárgyalási nap első órájában. 40 MNL OL 288. f. 4/17. ö. e. 19. Az MSZMP Központi Bizottságának zárt ülése (1958. június 6.). A Nagy Imre és társai elleni eljárás a „kényszerszünet” után négy hónap múlva folytatódott. Időközben leválasztották a VIII. rendű vádlottat, a szókimondó Szilágyi Józsefet, aki már a pert megelőző vizsgálati szakaszban is határozottan védte az igazát, a nyomozók kérdéseire megtagadta a választ, még éhségsztrájkot is folytatott. A per megkezdésekor minden együttműködést megtagadott. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével az 1958. április 16-án, 17-én, 18-án és 22-én lefolytatott eljárásban Szilágyi Józsefet szervezkedés vádjával halálra ítélte. Április 24-én kivégezték. Az áprilisi per során többször is előfordult, hogy a tanácsvezető Vida Ferenc és a Nagy Imreper nyolcadrendű vádlottja, Szilágyi József hangosan, egymás szavába vágva, kiabálva vitatkoztak, a tanácselnök pedig beszéd közben ütemesen verte az asztalt. Néhány idézet illusztrációként a per hangnemére: „ Szilágyi: Én úgy tudom az én jogi tanulmányaimból, hogy bizonyos cselekményeket közösen elkövető embereket, ha azok a büntethetőséget kizáró okok valamelyike alá nem esnek, nyilván felelősségre kell vonni, és nem a hatalmi helyzet dönti el azt, hogy egyesek ezek közül vádlottakként, mások ezek közül bírókként szerepeljenek, vagy vádlóként. Vida Ferenc: Ebben téved! Először is, hát Ön rosszul tudja, ezt rosszul tudja. ” [•••] „ Vida Ferenc: Én elmagyaráztam Önnek már azt, hogy magyar bíróság éppúgy, mint ahogy az amerikai, angol, francia, német, Szovjetunióban a bíróságok, [!] minden országban a bíróságok államellenes bűncselekmény miatt, vádirat alapján azon az alapon indíthatnak bírói eljárást, hogy vádat emelt az ügyészség. Ön tudja, hogy Ön ellen vádat emelt. Az a kérdés a bíróságot nem érdekelheti, hogy Önnek mi a véleménye azokról, akik ellen nem emeltek vádat. Szilágyi: Ezek szerint az ügyészség az élet és halál ura, mert azzal, hogy emel-e vagy nem emel vádat, eldönti, hogy egyeseket a vádlottak padjára ültet, másokat pedig vádlókká tesz. ”38 Továbbá: „ Vida Ferenc: Itt azt, hogy mi a tisztességes hang és mi tiszteletlen hang, én határozom meg! És hogyha Ön nem tud rendesen viselkedni, tisztességesen viselkedni, megtanítom! Értse meg végre! Szilágyi: Ha a tisztesség Ön szerint azt jelenti, hogy hunyászkodjak meg, és ne mondjam meg az igazat, tessék, tanítson meg! ”39 A Nagy Imre és társai elleni per elnapolása alkalmat adott a végső részletek és az ítéletek eldöntésére. A magyar kommunista pártvezetés a per júniusi tárgyalási szakasza előtt utolsó alkalommal 1958. június 6-án foglalkozott a Nagy Imre és társai elleni perrel: „A Központi Bizottság megállapítja, hogy a Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében bűnös, különleges ellenforradalmi csoporttal szemben szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak. ”40 Nagy Imre és társai pere 1958. június 9. és 15. között folytatódott a Fő utcában, ugyanabban a tárgyalóteremben, ahol a Szilágyi-pert lefolytatták a Legfelsőbb Bíróság dr. Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa előtt. Június 15-én Nagy Imrét halálra és teljes
