Segédletkészítés, adatbázis-építés
Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása, Archivnet 18. évf. (2018) 3. szám
1 Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai perében az ítéletet a Vida Ferenc vezette bíróság 1958. június 15-én mondta ki. A per iratainak digitalizálása 2008-ban megtörtént. A 60. évfordulón a Magyar Nemzeti Levéltár a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívummal, a Fortepannal együttműködésben, a legmodernebb 4K technológiával 111 felvételt digitalizált a per mellékletét képező, 1958-ban készült propagandafilmből. A 70 perces propagandafilmben maradt fenn alig 20 perc abból a több órányi filmfelvételből, amit a per során rögzítettek. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Fortepan együttműködésének köszönhetően a fotók ingyenesen elérhetők a Fortepan honlapján: http://www.fortepan.hu/?tags=Magyar+Nemzeti+Lev%C3%A91t%C3%A 1 r%2C+&x= 13&y= 8&view=query&lang=hu&q= Kulcsszavak: Nagy Imre, 1956, politikai per, levéltár, digitalizálás Bevezetés1 1 Szerkesztői megjegyzés: az ArchívNet alábbi írása ezúttal - rendhagyó módon - nem dokumentumközlés, hanem egy 10 évvel ezelőtt csak kis példány számban megjelent tanulmány (Hanák GÁBOR-SzabÓ CSABA: A Nagy Imre miniszterelnök és társai ellen indított per írott, képi és hangzó forrásainak digitalizálása. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2008, 58 o.) némileg rövidített újraközlése. Fontosnak tarjuk, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet arra az összehangolt munkára, ami lehetővé tette az 1945 utáni magyar történelem egyik legfontosabb politika- és jogtörténeti eseményének, a Nagy Imre miniszterelnök és társai ellen folytatott koncepciós pernek a virtuális egyesítését, a teljes körű feldolgozását és az iratok (beleértve a hangzó és a mozgóképi anyag) megújítását is. Adatvédelmi okokból a per iratait az interneten csak korlátozottan lehetséges publikálni, de a kutatók számára teljes egészében elérhető a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kutatótermeiben. A tanulmány újraközléséhez az aktualitást a Nagy Imre és társai elleni per 60. évfordulója adja, valamint az, hogy a Fortepan nemrég tette közkinccsé a per - a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb politikai pere - során rögzített filmfelvételből kifotózott 111, addig soha nem látott új felvételt. A fotókból 2018. június 16-án az Index hírportál is közölt válogatást: https://index.hu/fortepan/20 18/06/16/nagv imre/ 2 Az 1900 és 2000 közt eltelt száz évben 45 kormányfő váltotta egymást. Közülük heten (16%) erőszakos halállal haltak meg. A magyar történelem bővelkedik az országot vezető államférfiak elleni leszámolásokban, eljárásokban, ítéletekben. Tragikus annak a nemzetnek a sorsa, amelyiknek időről időre át kell élnie, hogy választott vagy kijelölt vezetői gyakorta tévutakra vitték. Még inkább tragikus a nemzet sorsa, ha aztán be kell látnia, hogy valójában azok is rossz irányba kormányozták az országot, akik ítéletet mondtak a korábbi vezetőkről. Minden korábbi századnál ellentmondásosabb ilyen szempontból a 20. század. Az 1900 és 2000 között hivatalt viselő magyar kormány- és államfők közül hosszabb-rövidebb letartóztatást vagy börtönt Wekerle Sándortól (1848-1921) kezdve Kállay Miklóson (1887-1967), Tildy Zoltánon (1889-1961), Kádár Jánoson (1912-1989) és Kállai Gyulán (1910-1996) keresztül többen is elszenvedtek. Nem is említve azokat az államférfiakat, akiknek kényszerből örökre el kellett hagyniuk hazájukat. Az öngyilkosságot elkövető Teleki Pálon (1879-1941), és a szovjetek által elhurcolt, a Butirszkaja nevű moszkvai börtön kórházában 1946. október 6-án elhunyt Bethlen Istvánon (1874-1946) kívül, Tisza Istvánt (1861-1918) fegyveres katonák gyilkolták meg. Három egykori miniszterelnököt a népbíróság mint háborús bűnöst ítélt halálra: Imrédy Bélát (1891-1946), Bárdossy Lászlót (1890-1946) és Sztójay Dömét (1883-1946). A 20. század utolsó kivégzett magyar miniszterelnökét, a kommunista Nagy Imrét (1896-1958) saját elvtársai juttatták hóhérkézre.2
