Segédletkészítés, adatbázis-építés
Szakács Annamária - Török Enikő: Élet az Instagram előtt. Fényképek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Aktakaland, 2017. szeptember 15. (www.aktakaland.hu)
Érintett levéltári anyagok • P szekció - családi fondok, levéltárak • R szekció - 1526 utáni gyűjtemény • Z szekció - gazdasági levéltár • XXIX fondföcsoport - vállalatok iratai Mivel az egyes szekciókban őrzött teljes anyag feldolgozására nem volt lehetőség, a fennmaradó dokumentumok számára vonatkozóan csak becsléseink vannak. Mivel a digitalizáláshoz szükséges jelzetelés miatt minden egyes fényképet kézbe kell venni, ami szakmai hozzáértést igényel, jelentős munkaerőre volt szükség. A fotók legnagyobb része iratanyaghoz tartozik, azonban nem minden egyes fényképet lehet vagy érdemes egyenként leírni. Az alábbiakban - több részben - a három érintett főosztályon (Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya, Gazdasági Levéltári Főosztály, 1945 utáni Gazdasági Kormányszervek Osztálya) található anyagokat mutatjuk be, képgalériával. A Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztályán őrzött fotókról Török Enikővel beszélgettünk. Eddig nem volt fotóadatbázis a levéltár online elérhető dokumentumai között. Mely levéltári egységekkel kezdődött a feldolgozás? A P szekcióban, vagyis a családok, személyek, testületek és egyesületek iratai között és az R szekcióban, az 1526 utáni gyűjteményben őrzött fényképeket 2016-ban kezdtük feldolgozni. Mintegy 14 500 fényképészeti anyagot (fényképalbumot, fényképet, negatív filmet, üvegnegatívot, direktpozitívot stb.) írtunk le eddig a levéltár nyilvántartó rendszerében, és talán még ugyanennyi van hátra. A feldolgozás azt jelenti, hogy kereshetővé tettük a fényképészeti anyagokat tartalmuk - kit és/vagy mit ábrázol -, készítésük ideje és a készítő neve alapján. A feldolgozott fényképészeti dokumentumok részben elérhetők a ScopeQuery-ben is, például a Festetics család fényképei. Milyen nehézségek merülnek fel az azonosítás közben? Sok esetben a fényképek hátoldalán vagy a fényképalbumokban a fényképek alatt feltüntették az ábrázolt személyt vagy helyszínt, ez nagy segítséget jelentett számunkra. Amennyiben ilyen információval nem rendelkeztünk, igyekeztünk az iratok, illetve az internet nyújtotta lehetőségek alapján meghatározni a fénykép tartamát, de sokszor ez túl nagy kutatómunkát igényel, amit főleg egy projekt határidején belül nem tudunk felvállalni. A felvétel készítőjének nevét gyakran a szignált vagy nyomtatott hátlapról lehet megtudni. Több mint 850, magyar és külföldi fényképész nevét vettük fel az adatbázisba, ezek közül 500 körül van a külföldiek száma. Mi a helyzet a datálással?
