Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Güntner Péter: A soproni hagyatéki leltárak számítógépes feldolgozása. • 1997. [LSZ 1997/3. 14-25. p.]
A hagyatéki leltárak elemzésének lehetőségei A hagyatéki leltárak a történeti feldolgozás szempontjából számos lehetőséget kínálnak a feldolgozásra. A külföldi szakirodalom három feldolgozási irányt emel ki a sok közül: a vagyon (the study of wealth), az életmód (the study of daily life) és a gazdasági aktivitás (the study of economic activity) vizs gálatát.38 A leltárak kutatása külföldön az 1970-es, 1980-as években új lendületet vett, mely a számítógépes feldolgozás terjedésével magyarázható. A hagyatéki forrásanyag feldolgozásának legismertebb műhelyei között tartják számon Wageningent (Hollandia), Münstert (Németország) és emellett több francia, angol és amerikai kutatócsoport is foglalkozik e problémakörrel.39 Az 1970-es és 1980-as évek külföldi kutatási eredményeit három kötet foglalja össze. Az első kötet 1980-ban jelent meg, a Wageningenben rendezett konferencia előadásait ismerteti.40 A külföldi eredmények hatására az 1980-as években Magyarországon is elkezdődött az inventáriumok gyűjtése, melynek központja a Néprajzi Múzeum volt. Ezen intézményben folytatott gyűjtőmunkának köszönhetően már több forráspublikációval is rendelkezünk.41 A forrásfeltárás, -gyűjtés mellett azonban kevés elemző tanulmány készült el. Az utóbbi években Magyarországon mégis fontos eredmények születtek. A kutatások középpontjába a vagyon összetételének, szerkezetének vizsgálata, illetve az életmód, s azon belül is a lakáskultúra tanulmányozása került. Ben da Gyula két tanulmányban foglalkozott a hagyatéki és vagyonleltárakkal. Az egyikben az 1848 előtti adatfelvételi gyakorlatról és a leltárak felhasználhatóságáról,42 a másikban pedig a keszthelyi lakáskultúráról írt.43 Gyáni Gábor a hagyatéki leltárak alapján elemezte a XIX. század második felének budapesti lakáskultúráját.44 Granasztói Péter szakdolgozatában (ELTE, 1996) az 1760-1850 közötti kiskunhalasi lakáskultúrát vizsgálta meg. A hagyatéki leltárak alapján a polgári vagyon összetételének meghatározására eddig Bácskai Vera, Tóth Zoltán és Güntner Péter tanulmányai tettek kísérletet. Bácskai Vera két város, Sopron és Győr 1790-1848 közötti társadalmának vagyoni viszonyait elemezte.45 A győri kutatáshoz 1008, a sopronihoz pedig 2008 leltárt használt fel. Tóth Zoltán a leltárak segítségével a századfordulós évekbeli Szekszárd egyes társadalmi rétegeinek vagyonszerkezetét, illetve elsősorban mobilitását vizsgálta.46 A szerző 272 db 1882- 1914 közötti hagyatéki leltárt gyűjtött össze, elemzésében azonban e források hiányosságai miatt csak 115-öt tudott felhasználni. Güntner Péter a soproni polgárság vagyoni viszonyait vizsgálta az 1900-1909 között felvett 308 db hagyatéki leltár segítségével.47 Itt fontos említést tenni egy jelenleg is zajló kutatásról. Benda Gyula országos felmérést végzett a magyarországi levéltárakban található hagyatéki leltárakról. E levéltári tájékozódás után több város (pl. Keszthely, Szombathely, Pécs, Sopron) összehasonlító vizsgálatát folytatja.48 Reményeink szerint a jövőben a fent felsoroltakhoz hasonló feldolgozások folytatódnak, s ezáltal az árvaszéki, valamint a járásbírósági iratanyag felértékelődik majd mind a történészek, mind a levéltárosok körében. 23
