Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Kovács Béla: A peremlyukkártya alkalmazása a levéltári munkában. • 1975. [LSZ 1975/1. 197-207. p.]
lyukpár szükséges. Eszerint a négy felső lyuk (mély lyukasztással) az I-IV. negyedévet jelenti, az alattuk lévő alsó lyukak (sekély lyukasztással a negyedévek 1-3 • hónapjait. (3- ábra.) Az első negyedév lyukasztása ilyen módon történik: Január = I. mély és 2 sekély Február = I. mély és 3 sekély Március = I. mély és 4 sekély A negyedik negyedév lyukasztása: Október = IV. mély és 1 sekély November = IV. mély és 2 sekély December = IV. mély és 3 sekély A peremlyukkártya alkalmazása a levéltári munkában A lyukkártyarendszerű nyilvántart ás használata csak abban az esetben indokolt, ha a rendszerbe tartozó iratfajtákról viszonylag nagyobb számé, azonos információkat tudunk tárol-, ni és az információkat különféle variációkban kívánjuk csoportosítani. A rendszerhez tartozó egységek (kártyák) darabszámát gyakorlatilag csak a könnyű kezelhetőség határozza meg, de 10.000-nél több kártyából álló rendszer kezelése már csak nagyobb kapacitású válogató berendezéssel célszerű. Fa ennél nagyobb számú egységből álló rendszert kell feldolgozni, akkor a peremlyukkártya már csak nehézkesen alkalmazható. Ebben az esetben más típusú lyukkártyarendszereket (pl. Hollerith) érdemes alkalmazni. A peremlyukkártya rendszer alapfelszerelésével viszonylag könnyen megoldható 5*000 kártya kezelése egy rendszeren belül. Fa egy-egy kártyára csak 20 információt rögzítünk, akkor egy 5.000 darabból álló rendszer esetén 100.000, egymássá], különféle módon variálható információt tárolhatunk. A Heves megyei Levéltárban a Mohács előtti oklevelek válogatott adatait rögzítettük peremlyukkártyákon. Ennek indítékát az szolgáltatta, hogy a középkori oklevelek fényképkataszteréhez elkészítettük a Magyar Országos Levéltár által megkívánt mutatólapokat, s az ehhez szükséges adatokat némileg kibővítve lyukkártyákon tároltuk. Az eredeti és átírt oklevelek száma együttesen mintegy 1500 db; így tehát a viszonylag kis terjedelmű rendszer•kialakítása nem okozott különösebb nehézséget, de kísérletként bizonyította az ilyen fajta nyilvántartás előnyeit . A feldolgozáshoz K 5-ös méretű kártyákat használtunk, s az adatok kódolására az alábbi rendszert alakítottuk ki: Az oklevél kelte: Év = A B 0 mezők; Hó = D E mezők; Nap = F G mezők; Ismeretlen év = A B Ó Ismeretlen hó = D E Ismeretlen nap= F G additív kódolással 000 00 00 200