Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Tematikus - Utasítás-tervezet a reformkori követutasítások feldolgozásához. (1972.09.25-1972.09.28-i miskolctapolcai igazgatói értekezlet 2. napirendi pont) • 1972.08.17 [52630/1972 X. LIG = MOL XIX-I-7-o-levéltárigazgatói értekezletek]
X. Lib utasit/.sïbwzm1 KjyjZ tások feldolgozásához.. « A. • A mult század első fele törvényhozásunk történetének talán leiérdekesebb fejezete. Sándorffy Kamill némi romantikus túlzással "Törvény alkot ásunk hőskorán-nak nevezte.Kétségtelenül roppant fontos folyamat az évszázadokon át fennállt és megingathatatlan szilárdságúnak tartott feudális gazdasági,, társadalmi és jogi rend megingása; annak a nézetnek lassú terjedése, hogy a régi keretek között a. .tovább gaz*» dálkodás lehetetlen, magukra a birtokosokra is káros. A gazdasági átalakulás tehát feltétlenül megkívánja a feudális jogintézmények lerombolását vagy legalábbis csorbítását, és uj, a polgári gazdálkodást lehetővé tévő jogszabályok alkotását. Horváth Mihály óta nagyon sokan foglalkoztak annak vizsgálatával, hogy ez a. folyamat hogyan zajlott az országgyűléseken, milyen erők és érdekek szálltak ott szembe egymással, hogyan tolódtak el ott az erőviszonyok. E problémakörrel történelemkutatásunk utolsó 25 éve is bőven foglalkozott, bár még mindig vannak tisztázandó kérdések. Minthogy azonban a rendi követek az országgyűlésen küldőik nézeteim voltak kötelesek követni, az országgyűléseken csak nyilvánosságra hozták azokat az állásfoglalásokat, amelyeket a választók kívántak érvényesíttetni, aránylag ritkán fordult elő annak lehetősége, hogy az országgyűlésen elhangzott beszédek a többi követet meggyőzték volna, valamiről, és ott szabadon nyilvánították volna egyéni véleményüket, hisz a legtöbb kérdésben a választó vármegye vagy városi tanács már a választáskor állást foglalt, és a követek akár jobb meggyőződésük ellenére is ezt az utasítást voltak kötelesek követni. A küzdelem tehát sokkal inkább a követválasztó és utasítást adó negyei közgyűléseken, illetve városi tanácsüléseken zajlott, mint az országgyűlésen. A követutasitások sokkal jobban tükrözik egy.- gy vármegye vagy sz.kir. város kiváltságos lakosainak véleményét és törekvéseit, mint az országgyűlések vitái. Természetesen nem szabad azt gondolnunk, hogy a megyei közgyűlés által elfogadott utasítás híven tükrözi a megye nemességének nézeteit. A követutasitásokat nyilván rendszerint egy ember fogalmazta /zalai tapasztalatok szerint az egyik alispán, vagy az egyik követjelölt/, azután megvitatta a. követutasitás szerkesztésére kiküldött bi-Magyar Országos1. Levéltár _ \ ' ^
