Selejtezés

VII. A jogszolgáltatás területi szervei - Horváth Zsolt: A bírósági iratok selejtezhetőségének néhány kérdése Zala megye bíróságai 1915-1950-ig terjedő iratanyagának vizsgálata kapcsán. • 1992. [LSZ 1999/2. 3-13. p.]

Zala megye a vizsgált időszakban 2 törvényszékkel (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) rendelkezett. A járásbíróságok száma 1918 végéig - amikor is a Muraköz és a Muravidék nagy része megszállás alá került - 9, ezt követően 6 (Zalaegerszeg, Sümeg, Tapolca, Nagykanizsa, Letenye, Keszthely). A Zalaszentgróti Járásbíróság létrehozásával (1929. jún. 1.) ez a szám 7-re nőtt. 1941. augusztus 16 - 1945. március 17. között, de jure működött (de facto működésük előbb befejeződött) a három korábban elszakított járásbíróság (Alsólendva, Perlak, Csáktornya). Sajnos ez utóbbiak iratanyaga nem levéltárunkban található. Mintaselejtezést mindkét törvényszék anyagából végeztünk. Sajnos Nagykanizsa esetében a vizsgált év csak 1947 lehetett, mert 1945 elején az ottani törvényszéki és járásbírósági iratanyag háborús események következtében lényegében elpusztult. A járásbíróságok vonatkozásában törekedtünk arra, hogy a nagyobb ügyforgalmú (Zalaegerszeg) és a viszonylag csekélyebb ügyet tárgyaló járásbíróságot (Sümeg, Zalaszentgrót) is vizsgáljuk. A diszkriminatív bíróságok (külön bíróságok) anyagának mintaselejtezésére nem vállalkoztunk, így a népbíróságok anyagát sem vizsgáltuk. Bizonyos hatásköri szabályok és célszerűségi elgondolások vonták meg a mintavétel tárgyi terjedelmét. Sajtóbűncselekmények, bánya- és pénzügyi bűncselekmények vonatkozásában egyik törvényszék sem rendelkezett hatáskörrel, így az ilyen ügyeket értelemszerűen nem vizsgálhattuk. Célszerűségi okokból nem vizsgáltuk az elnöki és cégbírsági és csődbírósági iratok selejtezhetőségét. Tárgyi elkülönülésük miatt mindkét ügycsoport külön ügykörjegyzék kidolgozását igényelné. A jogszolgáltatási iratanyagról a meghagyás szempontjait tekintet nélkül az ügy kimenetelére - az alábbi értékek szerint határoztuk meg. a/ Helytörténeti értékkel bíró forrásanyag: Meghagyandók azok a perek, ül. telekkönyvi iratok, melyek egy-egy település lakosságát, intézményeit, a megye életében jelentős szerepet játszott személyiség életét érintik, azzal kapcsolatos adatot, információt hordoznak. Ide tartozónak vehető a megye jelentősebb gazdasági társaságainak peres ügyei is. b/ Altalános társadalomtörténeti (kulturális-művelődéstörténeti) érték: Egzakt útmutatást ebben a vonatkozásban sem adhatunk, hiszen minden esetben az adott forrásanyag tartalma (sőt esetleg csak maga az információhordozó: díszes közjegyzői okirat, érdekességgel bíró fénykép) és az ezt selejtező levéltári dolgozó egyéni megítélése dönti el, hogy kiselejtezhető-e az adott irat vagy sem. Az ügykörjegyzék készítői sohasem adhatnak ki abszolút, minden esetben maradéktalanul és értékelés nélkül alkalmazható segédletet. Csupán arra lehet törekedni, hogy ez az előforduló irattípusok minél szélesebb körét határozza meg, ezzel mintegy zsinórértékül szolgálva a selejtezési munkában, hozzátéve mindehhez még azt, hogy ilyen ügykörjegyzék birtokában sem szabad az iratokat értékelés nélkül kiselejtezni. Az ilyen megítélés nehézségét fokozza, hogy a bírósági iratanyag rendkívül heterogén, az életviszonyok különösen széles körét érinti. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a bíróságoknak nincsen egyértelmű profiljai, amely a kutatás számára útmutatóul szolgálna. Ezen túl a rendkívüli terjedelem, a nagyfokú heterogenitás, továbbá a csak ügyviteli szempontból használható segédletek oda vezettek, hogy levéltárunkban is csekély a kutatók érdeklődése az ilyen forrásbázis iránt. Általános társadalomtörténeti értékűnek minősítettük, ezért megőriztük valamennyi külföldi személlyel kapcsolatos ügyiratot. 5