Selejtezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Móra Magda: A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság, 1936–1949. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 65-72. p.]

Az 1868. és 1876. évi rendelkezések értelmében a Ratioban egységesnek elképzelt iskolafelügyeleti szervezet igy kétfelé szakadt-, a tankerületi királyi főigazgatók hatásköre csak a középiskolákra korlátozódott, mig az összes alsó és középfokú iskolák, középfokú szakiskolák, iparos és kereskedő iskolák, polgári iskolák és tanitóképző intézetek a vármegyei királyi tanfelügyelők hatósága alá kerültek. A tanfelügyelő népoktatási kerülete önállósult, területét a megyehatárok szabták meg, — tagja és tanügyi előadója a megyei közigazgatási bizottságnak — közvetlen felügyeleti hatósága viszont a miniszter lett, akinek nevében a hitfelekezeti iskolákban az állami felügyelet gyakorlójává vált. — Talán éppen Eötvös centralista szemléletéből következett, hogy a minisztériumban akarta a szálakat összefuttatni. — Mivel az oktatásügy fejlődése és az oktatásügyi intézmények szaporodása egyre több feladatot háritott a vármegyei tanfelügyelőkre, és a XIX. sz. végétől a XX. sz. elejéig, annyi különféle hatóság közt oszlott meg az iskolák felügyelete, hogy 1935-ben már 11 különböző felügyeleti szerv működött az ország területén. Mindegyik szerv működése szűk körre, egy-egy iskolatipusra korlátozódott, igy a különböző fajtájú és fokozatú iskolák egymástól függetlenül, egymásra való tekintet nélkül, szinte öncélú életet éltek. A különböző iskolatipusok között semmi igazgatási kapcsolat nem volt, közvetlenül egymással nem érintkeztek, egyetlen összekötő kapocs a minisztérium maradt. Ez a központositás viszont az adminisztráció elnehezedéséhez vezetett; sürgős megoldást kellett tehát találni az oktatásügyi szervezet ilyen mértékű széttagoltságának megszüntetésére és a nevelés és oktatás egységes, összefogott irányításának megteremtésére. Amikor az 1935. június 12-én kihirdetett 1935. VI. te. életre hivta az uj területi középfokú tanügyi hatóságot, igy indokolta a miniszter: "Célom valamennyi iskolának egységes nevelőszempontok szerint, elvszerüen irányitott, organikus iskolahálózatba való egybefoglalása... Kettős feladatot kivánok megoldani: a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítését s a köznevelés irányításában és felügyeletében az egyöntetűség és szakszerűség biztositását. " Az uj hatóság volt hivatva átvenni a középiskolai, középfokú- és szakiskolai főigazgatók hatáskörét, sőt a népiskoláknál a miniszter hatáskörének egy részét is. Megmaradt, mint hatóság a népiskolák területén a vármegyei királyi tanfelügyelő, de a miniszter közvetlen hatósága alól újra a főigazgató irányitása alá került. "Az uj hatóság egyenes jogutóda a Ratio Educationis tág hatáskörű tankerületi királyi főigazgatójának, s ehhez képest ezt a hagyományos cimet fogja viselni" — irja a miniszter. (3) Ha ebben a tanügyigazgatási szervezetben Székesfehérvár és Fejér megye helyét keressük, a különböző korszakokban hovatartozásunk változó. 1777-ben Székesfehérvár és Fejér megye a budai tankerülethez került, a XIX. sz. első felében a győrihez tartozott, majd a század közepén újra a budaihoz, illetve pestihez került vissza. (4) Az 1883. XXX. te. értelmében a pécsi tankerülethez kerültek át megyénk középiskolái, azaz a Székesfehérvári Cisztercita Gimnázium és a Székesfehérvári Állami Főreáliskola. (5) 1889-ben Székesfehérvár lett a volt pécsi tankerület székhelye, igy felügyeleti szempontból ide kerültek Baranya, Somogy, Veszprém és Zala megye középiskolái is. Igy Fejér megye már emiitett két középiskoláján kivül itt találjuk a kaposvári állami főgimnáziumot, a keszthelyi, nagykanizsai, veszprémi katolikus főgimnáziumokat, a pécsi katolikus főgimnáziumot és állami főreáliskolát és a sümegi községi alreáliskolát. (6) 66