Selejtezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Nagy Sándor: A makói kapitányi hivatal szervezeti felépítése, ügyvitele és iratainak levéltári feldolgozása. • 1966. [LSZ 1966/1. 20-42. p.]

A polgárőrségen kivül, belügyminiszteri felhatalmazás alapján, járványok elfojtására és a piacok ellenőrzése céljából a rendőrkapitány még 62 személyt rendelt ki esetenkénti szolgálatra. A városi rendőrség szervezeti fejlődése Makón ezzel be is fejeződött. A háború végével a városi rendőrséget a Tanácsköztársaság kikiáltása véglegesen elsöpörte. A Priedrich kormány által 1919• augusztus 30-án kiadott 5074/1919. M.E. számú rendelet országosan megszüntette a városi rendőrségeket. A törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a rendőrhatósági feladatokat az államrendőrség szervei látták el.l"' Makón azonban e rendelet végrehajtására csak a román megszállás megszűnte után kerülhetett sor. /A román megszállás ideje alatt a rendészeti szolgálatot leszerelt katonákból alakított Rendőri Karhatalmi Parancsnokság látta el./ A rendőrségnek a városi igazgatással való szervezeti kapcsolata megszűnt; az államosított rendőrség már a Belügyminisztérium vidéki főkapitányságának közvetlen irányítása alatt működött. A Kapitányi Hivatal ügyvitele; A már emiitett 219/1887. kgy, számú városi rendőrségi szervezési és szolgálati utasítás kizárólag szervezési és szolgálati ügyeket szabályozott, A vezetést és ügykezelést, ezeken belül egyes személyek hatáskörét - a főkapitány tol kezdve a legalsó beosztottig - mindvégig a város szervezési szabályrendeletei határozták meg. S ezeket az 1871, évi XVIII. te. nyomán alkotott szabályrendeleteket az ujabb és ujabb felsőbb rendeletek előírásai nyomán állandóan módosították vagy bővítették. A Kapitányi Hivatal a városi közigazgatás egyik legfontosabb szerve volt* Ügyviteli működése sok esetben kapcsolódik a város többi ügyosztályainak működéséhez. Iratanyaga rendkívül gazdagnak mondható, benne a város életének majd minden részletére találhatunk forrás any agot • Az iratok iktatása numerikus rendszerben'történt és személyenként, vagy tárgyanként mutatózták. Az 1886-ik évig kezelt iratok érkezési szám szerint nyertek irattározást s a tárgyilag egybetartozó iratokat egy-egy éven belül sem szerelték össze, azaz nem képeztek ügyiratokat. Az egy tárgyban keletkezett iratokat 1887-től kezdődően, az ügyben keletkezett legutolsó iktató szám alatt irattározták. A Kapitányi Hivatalban az iratkezelésben 1880-tól kezdődően közigazgatási /kapitányi/ és kihágási /rendőrbiztosi/ csoportokat alakítottak ki. 1889-től a közigazgatási iratokból kigyüjtötték és nyil-