Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Molnár László: A szegedi Cs. Kir. Megyetörvényszék 1850–1862. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 43-63. p.]

lopás, lóelkötés, marha elhajtás, vagy a polgári peres ügyeknél a szerződésszegés, váltó ham isitás, csődperek stb. kérdésessé teszi a megőrzés szükségességét. A levéltárosnak megvan az a szabadsága, hogy ha selejtezési ügykörjegyzék alapján selejtez, bármely kiselejtezhető iratból visszatarthatja azt, amit arra érdemesnek itél. Az általunk kiselejtezhetőnek itélt iratok aránya a selejtezés előtti iratokhoz viszonyítva: 25,8%. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy uj levéltári polcfolyóméter létrehozási költsége (alapul véve a Szegeden létrehozandó uj levéltári épitési költségeket) az 1975. évi beruházási költségeket számítva 8 666 Ft, akkor meg kell azt állapitani, hogy a raktárgondokkal küszködő levéltárakban a selejtezés e módja kifizetődik. A 33,43 fm terjedelmű font selejtezésének végrehajtására a fent leirt módszerrel 50 munkanapot használtunk fel. A kiselejtezett iratok mennyisége 8,65fm. Meg kell még jegyezni, hogy a kiselejtezhetőnek itélt iratokból több mintapéldányt meghagytunk, igy a selejtezés után a fond forrásértéke kutatás szempontjából nem csökkent. A forrásérték vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az abszolutizmus idején, amikor a hivatalos nyelv német volt, az igazságszolgáltatási szervek tárgyalási nyelve nagyon kis eltéréstől eltekintve a magyar maradt. A tárgyalásokon felvett jegyzőkönyvek magyar nyelven készültek, mivel a meggye lakossága 95%-ban magyar anyanyelvű volt. (30) Német nyelvűség csak a hivatalos szervek egymás közötti levelezésében fordul elő, de az sem minden esetben. A fond történeti értékét az adja meg, hogy benne a kor emberei, társadalmi osztályai, rétegei gazdálkodására, gondolkodásmódjára, szokásaikra, néprajzi sajátosságaikra vonatkozó gazdag forrásanyag található. Tekintettel arra, hogy a tanúkihallgatások, a birőság előtt tett vallomások eskü alatt történtek, s a hamis vallomást és az esküszegést akkor is súlyosan büntették és társadalmi vonatkozásban is súlyos következményeket vont maga után, a jegyzőkönyvekbe foglalt eseményleirásokat általában igaznak kell tekinteni. A selejtezési munka során érvényesített legfontosabb szempontok A selejtezés során két fő tényezőt hasznosítottunk: 1. A nagy tömegű peres iratok esetében azt tapasztaltuk, hogy a tárgyalt ügyek jelentős része nem jutott el az ítélethozatal stádiumáig. Ebben az esetben a vádlottat az ügyész véleményére a büntető perrendtartás 197. , 198. §-ai (31) valamint az 1858. május 3-án kibocsátott császári rendelet 6. §-a (az előző paragrafusokat módosító intézkedés) alapján bizonyítékok hiányában vagy egyéb okokra hivatkozással felmentették. (32) Ezeket kiselejteztük. 2. Abban az esetben, amikor a vádlottat elitélték, a törvényszéki ítéletet vizsgáltuk. Itt a vádlottakra kiszabott ítéletet vettük figyelembe. A két tényező figyelembevételével az általunk készített selejtezési ügykörjegyzék használatával a percsomóban (az egy bizonyos eljárás során a perre vonatkozó összes becsomőzott iratok) az ügyészi véleményt és az Ítéletet kerestük. Hat hónap alatti Ítéletek esetén a percsomókat kiselejteztük. Ezzel a módszerrel aránylag kevés időráfordítással, gyorsan tudtuk elvégezni a selejtezést. A selejtezés tényének rögzítésére (kiütésre) legcélszerűbb a segédletek között kezelt irattári felosztási jegyzék, amely a polgári és büntetőügyek percsomóinak irattári jelét tartalmazza. 53