Selejtezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Molnár László: A szegedi Cs. Kir. Megyetörvényszék 1850–1862. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 43-63. p.]
III. ÜGYÉSZI SZERVEZET Csongrád megye igazságügyi szervezetével kapcsolatban szólni kell az ügyészi szervezetről is, mert habár ügyészségi fond nincs a levéltár kezelésében, de az ügyész tevékenységének nyomai a törvényszéki iratokban mindvégig megtalálhatók. Sőt az iratselejtezésnél az ügyészi vélemény nagyon fontos szerepet fog kapn,i, hiszen az ügyészi vélemény döntően befolyásolta az Ítélethozatalt. Az osztrák rendszer a szabadságharc bukása után a biróságok mellett működő vádhatóságot is átalakitotta. Mint a megtorlás fontos szervezete a nyomozásban és a magyar függetlenség harcosai elleni vagyonelkobzásban a hadbiróságokat támogató intézmény volt. A vádhatóságok szervezetének intézményes átalakitása csak az 1850. évi igazságügyi rendelkezések alapján következett be. Ettől az időtől kezdve a büntető ügyekben az állami ügyészi szervezetnek a császár által kinevezett tagjai képviselték a biróságok előtt a vádat. Az ügyészek nem voltak a biróságok tagjai, hanem velük szemben önálló hatóságként jártak el. A törvényszékek mellett működő ügyészeket "Staatsanwalt"-oknak, államügyészeknek nevezték, (16) IV. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET HATÁSKÖRE POLGÁRI PERES ÜGYEKBEN Egyes járásbíróságok és első osztályú (több járás területére kiterjedő) járásbíróságok hatáskörébe tartozott: a) A váltótörvény és bányajog hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden 500 Pengőforint perértékig terjedő kereset. b) Minden haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos kereset. c) Minden birtokháboritási peres ügy, ideértve az úrbéri foglalásokat is, ha a kérdéses jószág a járás területén van. d) Szolgálati munkabér, gondviselési szerződésből keletkezett peres ügyek. e) Minden olyan peres ügy, amelyet az 1836. XVIII. t. c. vásári biróság elé rendelt, ha a járásbiróság helyén vásárokat tartottak. f) Csődügyekben, de csak abban az esetben, amelyben az 1844. VII. t. c. 2. §-a szerint sommás tárgyalásnak van helye. A kereskedők csődügyei kivételével. g) Biztositás célzatú minden előzetes, vagy ideiglenes intézkedés, még azok is, amelynél a járásbiróság illetékessége nem lett kikötve. h) Minden végrehajtás foganatosítása, alapuljanak azok akár saját, akár más biróság határozatára, vagy egyezségére. i) Telekkönyvi betáblázási ügyek, ha az ingatlan birtok a járás területén van. 12, Pengőforint határ alatti eseteknél annak a községnek elöljárósága határozhat, amelynek községi rendtartása van. 47
