Selejtezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]
Az irattárba került büntetőbiráskodási iratokat a polgári törvénykezés során keletkezettektől elkülönítve kellett kezelni. Az alábbi főcsoportokba (osztályokba) osztották be azokat: A. feljelentések, amelyeket előzetes vizsgálat bevezetése nélkül elutasítottak, vagy más hatóságokra ruháztak át, B. büntetőügyek, amelyekben a tényállást megállapították ugyan, de eljárás bevezetésére nem került sor, C. büntetőügyek, amelyekben meghatározott személyekkel szemben az eljárás megindult, D. más bíróságoktól érkezett körözések, személy leírások; büntetendő cselekményekkel kapcsolatban előkerült bűnjelekről vagy tárgyakról értesitésekv hatósági megkeresésekre lefolytatott eljárások és ezekhez hasonló esetek, E. rabok ellátása, foglalkoztatása és orvosi kezelése*, lelkipásztorkodás és istentisztelet a börtönökben; katonai felügyelet és rabszállitások. A szolgálati ügyek, az időszaki kimutatások és táblázatok, a börtönök vizsgálatairól készült jegyzőkönyvek, a biróságok és a börtönök szükségleteivel kapcsolatos tárgyalások iratai, továbbá a letéti hivatalok ellenőrzései során keletkezett iratok az általános (polgári) irattár II. főcsoportjába tartoztak. Az iratkötegek (Aktenbund ) kialakítása a polgári ügyiratokéval azonos módon történt. Irattári mutatóköny veket vezetteka/ a büntetőügyekről, amelyeknek elkövetői ismertek voltak, tekintet nélkül arra, hogy a vizsgálatot minden részletében az illető biróság foganatositotta-e, vagy csupán közbeeső intézkedéseket tett, továbbá a más birósági hatóságok által körözött személyekről, b/ büntetőügyekről, amelyekben a tettesek kiderítése nem történt meg, c/ a "D" főcsoport (osztály) iratairól, a körözések és személy leírások kivételével, d/a börtönökkel és azok lakóival kapcsolatos ügyiratokról. III. Az elsőfokú birósági hatóságok iratai forrásértékének vizsgálata - amilyen mértékben a rendelkezésre álló meglehetősen csonka fondok anyaga erre módot nyújtott - elsősorban általános észrevételeket eredményezett: 1./ Az iratok bőségesen szolgáltatnak alapanyagot a helytörténetirás csaknem valamennyi ágának. A biróságok elé került ügyek egy körülhatárolt terület egész társadalmának anyagi helyzetére, birtokviszonyainak alakulására, hiteléletére, szociális körülményeire, erkölcseire, szokásaira, műveltségére stb. vetnek fényt, mégpedig visszamenőleg közel száz esztendős Időszakot felölelve. Sok esetben ugyanis az illetékes állami biróságok döntései vetettek véget olyan pereskedéseknek, amelyek 38
