Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]

b/ ennek melyik tanácsa ülésezik, c/ a dátum, d/ a tanács elnökének és az ülnökök nevei, e/ a jegyzőkönyv vezetésével és a kiadmánytervezet megfogalmazásával megbízott tisztviselő' neve. - (A jegyzőkönyvvezető' feladata volt, hogy az ülések befejeztével jegyzéken közölje az elintézett ügyek iktatószámait az iktatóval és a kiadóval) f/ az esetleges eskütevések, g/ a tanácskozásra kerülő' ügyek, az érdekelt személyek neve és az ügyek tárgyának rövid kivonata (sorrendben), h/ a tanács összetételében történt változások, i/ a tárgyalásra kerülő' ügyeket nem érintő' események. Határidő-naplóban (Tagebuch für Tagsatzungen) tartották nyilván a bíróság elé terjesztett, s tárgyalásuk esetén az érdekelt felek személyes megjelenését is igénylő' bizonyos jogviták rendezése végett kitűzött tárgyalási napokat és azok napirendi pontjait. Ezek a szóbeli tárgyalások általában az előadó-biró és egy jegyző' jelenlétében zajlott le. A felvett jegyzökönyvek (Tagsatzungsprotokoll) a bíróság nevét, amely előtt a tárgyalást tartották, az időontot, a jelenlévő' birósági tisztviselőd és az ügyfelek nevét, s végül a tárgyalás folyamán elhangzottak pontos, de nem terjengős feljegyzését tartalmazzák. Azokat a vitás ügyeket, amelyek nem igényeltek birósági tanácskozást, a beadvány száma aiatt intézték el, a határozat fogalmazványát pedig rendszerint magára a beadványra irták. Ellenkező' esetben azonban, ha tehát további eljárás vált szükségessé, a jegyzökönyvet beiktatták. Kiadókönyv (Expedítsbuch) biztosított lehetőséget annak ellenőrzésére, hogy a bírósághoz érkezett beadványok - elintézésük után -mikor kerültek a kiadóhivatalba, s ez mikor továbbította azokat az irattárba. Kézbesitólvek (Zustellungsbogen) mellékleteiként juttatták el legtöbb esetben a bíróságok kiadmányaikat a fó- és társhatóságokhoz, vagy az ügyfelekhez. A kiadó külön nyilvántartást vezetett a kézbesitőivekről, amelyeket évenként 1 -gyei kezdődő sorszámozással látott el. Az irattár gyűjtötte egybe ezeket az iveket, külön sorozatot alkotott belőlük és esetenként beköttetésükre is sort kerített. - Más hatóságok megkereséseit, amelyekkel kizárólag kézbesítések teljesítését kérték, továbbá az igazolásokat, amelyek a bíróság részéről kért kézbesítések megtörténtét tanúsították, nem iktatták be a birósági iktatókönyvbe, hanem az erre a célra rendszeresitett nyilvántartókönyvbe vezették be. A bíróság polgári irattára (Registratur

) gyüjtőhelye voit mindazoknak az iratoknak, amelyeket nem kézbesítettek ki sem hatóságoknak, sem magánfeleknek. Hogy mely iratok kerültek kiadásra és melyeket kellett visszatartani, azt esetről-esetre a biróság határozta meg a hatályos jogszabályok figyelembevételével. - Általában visszafogták: a/ a felettes bírósági hatóságok rendelkezéseit, más hatóságok átiratait, 34