Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]

pedaneus (alsó) bíróságok megszüntetését is közeljövőben megtörténhetőnek egyút­tal talán nem alap nélkül is következtetni lehet és ... ezen kérdést ... meg­dönteni hatalmam kivül nem állna, mégis czélszerübbnek találtam a törvénykezés rendezését előbb bevárni, mintsem már a jelenben ezen bíróságoknak eltörlését és teendőiknek a megye törvényszékére való átruházását kimondani..." B. A Bach-féle provizórium időszaka 1850. február - 1854. Az átmeneti időszakot megszüntette az 1849. november 3-án kelt császári pátens, amelyet a megszálló haderő' főparancsnoka, Haynau, 1849. november 10-én hirdetett ki. 17/ Az állami bírósági szervezet kiépítése felülről lefelé történt. 18/ A Bécsben székelő legfelsőbb itélőszék, azután az ország öt ke­rületében felállított kerületi főtörvényszékek megszervezését és beindítását kö­vette a vármegyék jogszolgáltató szerveinek (megyei törvényszék, járásbiróságok) létrehozása. A szervezet kiépítésével kapcsolatos feladatok a főtörvéhyszéki ke­rületekbe kiküldött biztosokra, a "rendező' cs.kir. miniszteri biztosok"-ra hárul­tak. A soproni főtörvényszéki kerületben, amelyhez akkor Komárom megye ki­vételével az egész Dunántúl tartozott, Rohonczy Ignác kapott megbízást a szer­vezés irányítására. Ebben a minőségében 1849. december 22-én jelentkezett. 19/ Felszólította a megyei törvényszéket tevékenységének "gyors" folytatására és tájékoztatást kért a személyzetről, a folyamatban lévő ügyekről, a börtönökről és a rabokról. Felhatalmazta a járásbeli főbiztosokat és szolgabirákat, akiket "a politicai igazgatás rendezése alkalmával a rendező' kerületi Főbiztos urak... perben ítélő képességgel ideiglenesen" felruháztak, hogy további utasításáig tel­jesítsék ebbéli kötelességeiket. A szervezés 1850. február elejére befejeződött. Eredményeképpen kialakult Sopron vármegyében a "feudáliskor magyar bíróságainak laza és bonyolult szer­vezetéhez képest ... sokkal fejlettebb, a polgári ideológia igényeinek megfe­lelő', korszerű és elvileg világosan áttekinthető"' 20/ jogszolgáltatási berendez­kedés, amely a megszüntetett megyei törvényszék, az alispáni és szolgabírói itélőszékek, s részben a városi bíróságok helyébe lépett 21/ : 1./ Soproni cs.kir. megyei törvényszék (Landesgericht. - Jogszolgáltató tevékenységét tanácsban fejtette ki; a hatáskörébe utalt polgári esetekben egy elnök és két biró, a bűnügyekben egy elnök és négy biró együttesen járt el és hozta meg ítéleteit.) Alakuló ülését 1850. február 18-án tartotta, egy elnök és nyolc ülnök alkotta. Testületéből alakult meg az állandó jellegű "váltó és csőd osztály". - A járásbí­róságokhoz intézett rendelkezései arra utalnak, hogy közvetlen felügye­leti és irányitó jogkört gyakorolt felettük. 22/ 2./ I .osztályú (társas) járásbiróságok (büntetőbiróságok: több képesitett bi­ró kirendelésével alakított tá rsasbi róságok , jogkörük súlyosabb ki­hágásokra, illetékességi területük pedig több járásra terjedt ki): 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom