Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Schneider Miklós: A füleki járási cs. kir. vegyes szolgabíróság 1854–1860. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai. • 1974. [LSZ 1974/1. 46-49. p.]

gondnokság alá helyezés haszonbérleti szerződések kártalanitás, kártérités keresetlevél (a kapcsolódó egyéb iratok nélkül, az összes ügyiratnak több, mint 15%-a) kézbesítések kiküldetési költségek m unkabérsz erz ődések osztályos egyezség panaszfelvétel szerződés ügyek szóbeli keresetek tagosítás tartozás behajtás végrehajtás zálogügy zár alá vétel zár alól felmentés Az iratanyagban előforduló magánjogi természetű ügyfajták egyike sem olyan önmagában, amely történeti értékkel bírna. A selejtezésnél tehát azokat a szempontokat kellett kialakítani, melyek alapján meghatározható lesz a végleges megőrzésre szánt iratok kiválasztása. A selejtezés így sokban hasonlóképpen fog történni, mint az az árvaszéki iratok esetében már egy ideje folyik: vagyis a meghagyandó iratok körét állapítjuk meg. A feldolgozott fondunknál, de más hasonló szintű abszolutizmus kori járási igazságszolgáltatási anyagnál a meghagyás szempontjaiként az alábbiakat tartjuk célszerűnek: a/ Hivatal történeti érték, a hivatali szerv működésének, jogkörének, eljárásmódjának dokumentálása. E célból minden évből minden előforduló ügyfajtából meghagyandó volna 1-2 viszonylag teljesnek mondható irat. Ugyancsak ez a szempont diktálja azt, hogy meghagyjuk azokat a peres ügyeket, melyek megjártak egyes felsőbb bírósági fórumokat (esetünkben pl. a pozsonyi cs.kir. főtörvényszéket) . b/ Helytörténeti jelentőség. Ezen az alapon meghagyandók azok a peres ügyek, melyek egy-egy adott község területét, lakosságát, intézményeit, stb-t érintik, illetve azokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak, továbbá azok, melyek rávilágitanak a község és a községben élő földbirtokos közti kapcsolatokra. Ilyen jellegű darabok főként egyes osztályos perek, kocsma Itatási joggal kapcsolatos szerződések, birtokháboritási perek között fordulnak elő. c/ Altalános művelődés- és társadalomtörténeti érték. Itt a legszélesebb a skálája a meghagyandó (ill. meghagyható) iratoknak: a különféle vagyonleltáraktól a cselédbérkimutatásig sokféle olyan adat szerepel egyes ügyiratokban, mely érdemessé teszi a megőrzést. Az elmondott három szempont figyelembevételével vizsgált anyagunkból 47