Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Jenei Károly: Az árvaszéki iratok forrásértéke és selejtezhetősége. • 1955. [LH 1955/3-4. 322-327. p.]

Kőzgyámok számadásai. Kőzgyámok javadalmazása, gyámhato^. Osztályos egyezségek, örökbefogadási szerződések. örökség kiutalására vonatkozó egyéni kérelmek, ha a kérelmezők szociális helyzetére jellemző adatokat tartalmaznak. Összesített községi árvapénztár naplója^ Szerződések. Tanácsülési jegyzőkönyvek. Vagyoni leltárak. Végrendeletek. 0 r t János A VARMEGYEI KÖZSÉGI. VÁROSI SZÁMVITELI IRATOK Ismertelésem a cimben jelölt széleskörű témát nem kivánja kimeríteni. Inkább csak hozzá

: szólásnak szántam, amelyben felvetem a megyek községi-, városi- íjn. kincstári-rendszerű számviteli iratok levéltárainkban felmerülő problémáit. Ezekről is inkább csak az 4900-1.945. közötti vonatkozásokban szólok. A területi állami adóhivatalokat és a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségeket annyiban érintem, amennyiben időközben a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőit ellátták. Az adókezelés- adószámviíel vizsgálódásaim körén kivülesik és mai munkateremre, á különálló fővárosra is csak utalásokat tehetek, A vállalat-üzem könyvelését pedig mint a másik széleskörű, számviteli témát, a kereskedelmi számviteli rendszert nem is érinthetem, Hozzászólásom első részében a terminológiai kérdéseket és a vonatkozó törvényeket, rendeleteket rövid felsorolásban ismertetem. Majd külön fejezetekben foglalkozom az értékelési, rendezési, selejtezési kérdésekkel és a gyámpénztári iratoknak selejtezésével. Terminológiai kérdések Mielőtt rátérnék e levéltári iratok ismertetésére, értékelésére, szólni kell a különböző elnevezésekről. Eddig inkább számvevőségi iratok megnevezéssel találkoztunk levéltárainkban. Bz a megjelölés szűkebb értelemben csak a számvevőségi hivatal működése során létrejött iratokat jelzi, de értjük alatta a pénztári és számvevőségi vagy számvevőszolgálat működése során létrejött összes iratokat, az anyagkezelő hivatalok és vagyonkezelők mindenféle elszámolásait. A pénztár és más számadóközegek mellett a számvevőségek századunkban már általánosan az ellenőrzés legfőbb biztositékát, a főkönyvek vezetését végzik. Tegyük hozzá, bizonyos, a törvényekben is meghagyott kivételekkel. S előírás az is, hogy az emiitett szára adóközegek felettes hatóságaiknak elszámolni tartoznak, lezárt naplóikat és okmányait rendszerint átadják az ellenőrző számvevőségeknek, így a számvevőségi iratok megjelölés e'legszélesebb körre is értelmezhető. A számvevőszolgálatot, a könyvvitelt vagy könyvelést azonban nem minden hatóság s hivatai mellett végezte külön számvevőség, így a fenti összes iratokat legújabban az átfogó számadási könyvek- iratok névvel is megjelölik. (PL 4952. évi B,M. selejtezési ügykörjegyzék.) A számadás alapjelentése a beszámolás, a vagyonkezelés összesítése, eredménykimutatása. Régies'értelmében inkább a vagyonkezelés végfoiyamatát jelentette de az újkori vagyonkezelés és könyvelés ismeretében e megnevezéssel szemben alig emelhetnénk kifogást. A számvevőségeken régi szavak uj értelmet nyertek, s uj szakkifejezések is születtek. Törvényeink, rendeleteink a századfordulótól pénztári és számvevőségi szolgálatról, számfejtő- kezelő- számviteli- számadási stb. feladatokról szóinak: a pénztári s egyéb számadóközegek, számvevőség szolgálatát együtfis nevezik számvitelnek. (Pl, 4897, XX. t.c. az állami számvitelről.) A számvitel a vagyonnak és változásainak rendszeres nyilvántartása, egy-Qgy közület keretében általános megjelölés ként vonatkozik a vagyonkezelés mindenféle elszámolási irataira, amihez tágabb értelemben a számviteli* közegek kapcsolatos egyéb ügyviteiriratai is hozzátartoznak. 327