Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Jenei Károly: Az árvaszéki iratok forrásértéke és selejtezhetősége. • 1955. [LH 1955/3-4. 322-327. p.]

ése,t alkalmával a kiskorú örököspk részére a hagyaték megállapítására, biztosítására és gyümölcsöző kezelésére vonatkoznak, ezeknek az iratrajtáknak a forrásértéke, mint azt a feudális korszak $Orphanalia» anyagánál is láthattuk, nem is lehet kérdéses. A hagyatéki leltáraknak, végrendeleteknek, osztályegyezségeknek, hagyatéktárgyalási jegyzőkönyveknek, valamint a gyámi és gondnoki -számadásoknak jelentős művelődéstörténeti, gazdaságtörténeti értékük van. A munkásosztály és kisparasztság társadalmi és szociális helyzetére nézve pedig fontos forrásanyagnak kell tekinteni az elhagyottságra, örökbefogadásra, az atyaság birói megállapításara, valamint a gyermektartás biztosítására vonatkozó ügyek iratait. De nem mondható teljes egészében értéktelen és megsemmisíthető, anyagnak az árvapénztárból folyósított sok kölcsönügy iratanyaga sem. A XIX. század második felében, különösen az árvapénzek községi kezelése idején reltünően sok kisparaszt v§tt igénybe a községi árvatárból kölcsönt, hogy nyomasztó adósságától ennek segítségével megszabaduljon, vagy pedig felszaporodott adótartozását rendezhesse. A kölcsönt ingatlanbiztositék mellett kapta, legtöbbször a fedezeti érték megvizsgálása nélkül. A felvett kölcsön azonban legtöbbször csak átmeneti segítséget jelentett. A. kölcsönvevő helyzete tovább romlott, ugy, hogy még kamattartozását sem tudta évenkint rendezni. így állandóan növekedett a kölcsön összege az évi kamatok hozzáadásával. Addig nem is volt különösebb baj, mig az árvatár községi kezelésben volt, helyesebben, amig az árvaszék a községi árvapénzek kezelésének ellenőrzésével nem törődött. A nagyobb baj ott kezdődött, mikor az árvaszék még a kölcsönök kihelyezését, biztosítását és behajtását is a kezébe vette. Mig a községi közgyám elnézőbb volt, addig az árvaszék meg sem kísérelte a szegény-paraszttal a személyes tárgyalást, vagy kiegyezést. Könyörtelenül a tiszteletbeli ügyészek kezére adta az adósokat. Perek lavinája indul meg a megbízatások nyomában. A -kölcsön, kamatok és ügyvédi költségek elviszik a' fedezetül lekfötött néhány hold földet vagy éppen a családi házat. Ezer és ezer kisember ingatlana kerül így dobra- Igen sokan közülük ennek következményeként kénytelenek kézbe.venni a vándorbotot £s elhagyni az otthont; Számtalan esetben tükrözik ezt a tragédiát elénk az árvaszéki iratok. Az ilyen tényekről beszélő iratok is feltétlenül levéltári megőrzésre tartanak igényt. Á

z iratanyag nagyobbik része azonban aggály nélkül eltávolítható raktárainkból, mert fontosabb forrásértékű iratsorozatok helyét foglalják el. A kiválogatásnak természetesen a tudomány mai és jövőben elképzelhető szempontjai figyelembe vételével kell megtörténnie. Éppen ezért a 434-40/4952. BM. számú utasításhoz mellékelt ügykörjegyzék csak részben vehető figyelembe az iratkiválogatási munka elvégzése alkalmával.'Az az ügykörjegyzék nemcsak hiányos, hanem még mindig a magánjogi érdek védelmet helyezi lelőtérbe. Ezek után felmerül a kérdés, gyakorlatilag hogyan hajtsuk végre az iratkiválogatást megfelelő ügykörjegyzék hiányában? Első lépésként időhatárt kell megállapítanunk, psak 32 évnél régibb, rendezett anyagot válogassunk át. Csak ügyirat selejtezést ennél az irátsorozatnál kizárólagosan nem alkalmazhatunk. mert ilyen módon a kívánt eredményt nem fogjuk elérni. A legtöbb esetben ügyiraton belül kell egyes iratrajtákat kiselejtezni. Egy-egy árvaszéki ügyirat évek hosszú során át megduzzad, feltétlenül lesz olyan része, mely levéltári megőrzésre érdemes. A nagyobbik részt azonban a megmaradó iratok összefüggésének veszélyeztetése nélkül az ügyiratból ki lehet választani. Évenkint néhány ügyiratot természetesen teljes egészében is megtartunk. A többségből azonban csak azokat az iratrajtákat, melyekből megtudjuk, hogy kinek a hagyatékáról van síó.és kik a kiskorú örökösök (halálesetíelvételi ív), miből áll a hagyaték (leltár) és mi lesz a hagyaték sorsa (végrendelet, osztályegyezség, hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv). Megmarad továbbá az iratok között a gyám és gondnok kirendelésére vonatkozó árvaszéki határozat, adásvételi és haszonbérleti szerződések eredetben, vagy másolatban, aszerint, hogy a hagyatéki vagyont eladták, vagy bérbe adták. Megőrizzük a hagyatéki vagyon kezelésére vonatkozó gyámi számadást a lényeges adatokat nem tartalmazó nyugták, elismervények nélkül. Megtarlju-k a gyámpénztárba vissza nem fizetett kölcsönök behajtására vonatkozó birói intézkedéseket, árverési jegyzőkönyveket. A megőrzésre visszamaradt anyagból is nyomon lehet követni minden ügy fejlődését. A jelentéktelen, előkészítő intézkedések iratai az összefüggést nem zavarják. De a haláleset felvételi iv és a hagyatéki leltár elkészítésére vonatkozó terjedelmes iratváltás, nagyszámú sürgetés, vétivek, semmitmondó pénz be- és kiutalások a gyám pénztárba, anyakönyvi és telekkönyvi kivonatok tömege nem is tárthat igényt végleges levéltári megőrzésre. Gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy az igy végrehajtott iratkiválogatással az iktatott anyag 60 £-a táyolitható el, míg ügyiratse324