Selejtezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Csobán Endre: A számvevőségi iratok selejtezése. • 1939. [LK 1939. 194-207. p.]
A SZÁMVEVŐSÉGI IRATOK SELEJTEZÉSE 195 tanított be a munkára. Természetes dolog, hogy nagy ügyiorgalmú, iratokban gazdag levéltárakban a vezető nem végezhet mindent maga. /. A selejtezés előkészítése. Mindenekelőtt a selejtezési eljárás alá vonandó anyagot kell megállapítani. Vagyis meg kell jelölnünk azt az évet, amelynek anyagával kezdjük és azt, amelynek anyagával befejezzük. Számvevőségi iratokról lévén szó, tudnunk kell, hogy a kezelés és az ellenőrzés főként az utolsó négy-öt évtizedben fejlődött nagyobb arányúvá. 1 így mennél inkább visszafelé megyünk időben, annál kevesebb anyagot találunk évenként. 1867 előtt aránylag olyan csekély az anyag minden törvényhatóságnál, hogy már ez a szempont sem kívánja rendszeres selej tezésükei Van másik szempont is, amely feleslegesnek ítéli az íratok selejtezését 1867 előtt. A szabadságharc és az abszolutizmus alatt az iktatásra került iratok egyrésze elkallódott, szándékosan, félelemből, vagy rossz indulatból megsemmisíttetett. Másrészük iktatásra sem került, nem hivatalos helyen őriztetett s e miatt tízedelődött meg. Ezért a meglévő íratok értéke nagyobb, mint olyan korokból, amelyekben a rendes iratkezelést semmi külső erő nem befolyásolta. Az évszámok megállapításánál figyelembe kell vennünk, hogy a számvevőségi íratok között olyan jogi természetű okmányok is vannak, amelyeket 32 évnél korábban kiselejtezni nem lehet. Leghelyesebb tehát a selejtezést ehhez a végső elévülési időhöz kötni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szükség esetén bizonyos futó selejtezést végre ne hajthassunk, amelynek folyamán azokat az iratokat dobjuk ki, amelyek már az ügyek intézése alkalmával is csupán átmeneti jelentőségűek voltak. Mint minden irattár, a számvevőségi íratok is átértékelődnek három évtized alatt. A debreceni városi levéltárban a számvevőségi iratok selejtezése előtt megállapítottuk, hogy a körülbelül 30 éves iratokból az utolsó tíz év alatt szerelés nem történt. így az anyag, amely az iratok keletkezése idején csaknem pusztán közigazgatási értékkel bírt, csaknem teljesen történeti értékűvé vált. Ez nem azt jelenti, hogy most már minden írat megtartandó a jövő számára, hanem csupán azt, hogy a selejtezést nemcsak 1 Különösen megnőtt a személyzet és a termelt íratok menynyisége a világháború óta.
