Selejtezés
XXV. A jogszolgáltatás területi szervei - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla–Sipos András: Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése. • 2001. [LSZ 2001/3. 11-40. p.]
A fenti jegyzékhez három kiegészítés/megjegyzés kívánkozik: 1. A munka kezdetekor felmerült, hogy valamilyen módon meg kellene őrizni azon polgári pereket, amelyek a Kádár-rendszer politikai ellenzékéhez köthetők. Ebben az esetben a per típusa nem ad támpontot, hiszen a sajtópertől a kártérítésen át a válóperig sokféle típus jöhet szóba. Elvileg megoldás lenne, ha név szerint ismert ellenzékiek valamennyi ügyét figyelemmel kísérnénk, de ez a gyakorlatban aligha kivitelezhető, illetve minden bizonnyal lehetetlen az összes érintett nevét tartalmazó listát produkálni. Konzultálva a korszak kutatóival, egyetlen megoldás kínálkozott: azokat az ügyeket kell megvizsgálni, amelyeket Belügyminisztérium ill. annak valamelyik állambiztonsággal foglalkozó részlege, osztálya, illetve az ügyészség kikért. 9 Feltevésünk szerint az iratmozgásokat a lajstromkönyvből ki lehet deríteni. Egy tapasztalt irattáros elmondása szerint azonban ez az út sem járható. A gyakorlatban a polgári perek politikai célzatú felhasználásának gyakorlati útja az volt, hogy a Belügyminisztérium/titkosszolgálatok munkatársai személyesen jelentek meg a bírósági irattárban, ahonnan kiemelték a pert, a helyére egy feljegyzést (őrjegyet) tettek arról, hogy éppen hol található az irat. A használat illetve a másolat elkészülte után ismét csak személyesen vitték vissza az iratot és vitték el az őrjegyet. így a bíróságoknál feltehetően semmilyen írásos nyom nem maradt a perek ilyetén felhasználásáról. Összességében azt kell mondanunk, hogy erre a forrástípusra vonatkozó — a selejtezésnél alkalmazható —, általános szabály nem állítható fel. 2. Tapasztalataink szerint az a sok helyütt követett gyakorlat, miszerint a perekben rejlő információ-érték megmentését ítéletpéldányok átvételével látják megoldhatónak nem megalapozott. Eredményeink egybevágnak a már idézett németországi felméréssel is, amely eleve abból indul ki, hogy csak a teljes eljárást tükröző aktákat szabad levéltári megőrzésre átvenni. 10 Azok az ítéletpéldány-sorozatok, amelyeket a jogszolgáltatási iratok között pl. Budapest Főváros Levéltára őriz, a történeti — illetve társadalomtörténeti — kutatások számára nem igazán bizonyultak alkalmasnak. Ez a véleményünk a jelenkori iratok esetében is. A mindenkori bírói gyakorlatnak megfelelően ugyanis az ítéletek meglehetősen formalizáltak (iratminták alapján állítják össze), a fellebbviteli ítéletpéldányok sokszor csak az elsőfokú ítélet elfogadását, vagy (ritkábban) az ítélet egyes pontjainak, vagy az egész ítéletnek a megváltoztatását mondják ki. Az ítéletek szerkesztésének mindenkori alapelve, hogy csak a döntéshez szükséges tényállást rögzítik és mérlegelik. A tárgyaláson vagy a beadványokban megfogalmazott, az ügy különböző oldalait megvilágító, de az ítélet meghozatalánál figyelembe nem vehető érvek, tények, a csak ítéletpéldányokat tartalmazó sorozatokból, nem 9 KENEDI JÁNOS ötlete alapján. 10 BlCKHOFF, NICOLE: i. m. 25
