Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

Szabó Klára Budapest Főváros Levéltára Budapest Főváros Levéltára több mint 1100 ifm tanácsi iratanyagot őriz, amely iratanyag évköre a fővárosi vb. ül. tanácsülési jegyzőkönyvek, a jogbiztosító-, valamint a TUK iratok kivételével 1950—1963. A rendezés során fondképzőnek az osztályokat, főosztályokat, igazgatóságokat tekintjük. S bár az 1970-ben megjelent fondjegyzék a kerületi tanácsok egészét egy fondnak tekinti, a rendezéskor a kerületi tanácsok egyes osztályainak anyagát - 1956-ig bezárólag — önálló egységként kezelik a fővárosi tanácsi osztályokhoz hasonlóan. T. E. érvei csak egy vonatkozásban látszanak megalapozottnak, ez a rendezési módszer valóban lényegesen csökkentheti az anyaggal kapcsolatos összes kezelési, nyilvántartási teendőket. Ez figyelemre méltó nyereség lenne, ha nem járna együtt egy meggondolandó veszteséggel. T. E. munkája során figyelmen kívül hagyta azt a rendezési alapelvet, miszerint a rendezett anyagnak a lehetséges határon belül tükröznie kell az iratképző szerv működését, egy nagyon fontos információ, a tanács szervezeti felépítésének információs értékéről mondott le. Ezért a rendezési kísérlet semmiképpen sem segíti jobban az anyagban történő tájékozódást, a tudományos célú kutatást, sőt valójában nehezíti azt. Az állagok meghatározásában lefektetett kritériumoktól eltért T. E. amikor a tanácsok (pontosabban a tanácsülési iratok), valamint a tanácsi bizottságok anyaga külön állagba került. Pedig a tanácsok és bizottságaik szervezetileg egybetartoznak, azt mindhárom tanácstörvény egyértelműen kimondja. T. E. írja munkájában: „A fond meghatározásakor azt is mérlegeltük, hogy a tanácsi rendszer struktúrája a jövőben is változhat, tehát olyan egységet, fogalmat kell keresnünk, » amely ezeket a várható változásokat is kibírja." Valójában azonban néhány jelenleg is ismert irategyüttes helyét sem jelölte meg - legalábbis nem írt róla - rendszerén belül. Elegendő utalni a tanácsi vezetők külön iktatott, nem iktatott, TÜK iratokra gondolni, amelyek forrásértékük alapján levéltárba kell kerüljenek és a helyüket meg kell találni a tanácsi fondképzők anyagában. Kovács Béla Heves megyei Levéltár 1980 óta központi iktatás folyik a Heves megyei Tanácsnál, előbb-utóbb mindenütt központi iktatás lesz. Végképp és visszavonhatatlanul elkülöníthetetlenek lesznek egymástól az osztályok, ezért az a helyes, ha egy tanács alkot egy fondot, vagyis a tanács lesz a fondképző. 270