Rendezés

XIII. Családok - Bakács István: A Festetics–család levéltárának rendezése. • 1955. [LH 1955/1–2. 76–155. p.]

számúak « így ezeket is célszerűbb áe egyes községek iratai között - persze önálló alcsoporton lcént - elhelyezni mintsem az összeírások főcsoportját községekre bontani:. így ugyanis a kutató az Sgy^gy községre vonatkozó iratokat együtt találja; flfiiünt, hogy egyes, tárgyra., községre vonatkozó iratok ^gyediek. vagyis ezeket újra, ki kellett elemezni s több esetben §skerüil megfelelőbb tárgyi csoportba helyezni. Á határesetek kérdése, ts itt merült te! • egye$ levelek, amelyek meghatározott címzeíthez szólnak s valamely perrel vagy gazdasággal kapcsolatban keletkeztek, két helyen \ft qp helyezhetők lennének. Építkezési költségvetések/ értékelések nemcsak magukkal az építkezésekkel egyidejűleg keletkeztek, hanem hagyatékfelosztáskor is. amikor a vagyonállag felvételéhez volt szükség az értékelés, az elhalt családtag által eszközölt befektetés mérvének megállapítása, Nyilvánvaló, hogy ha könnyű szerrel (külső Jegye,k, ismérvek alapján) mo« leheteti Állapítani az irat korábbi helyét, odahelyeztük, ha azonban nagyobb elmélyedésre lett volna szüksége, úgyszólván kutató sí igényelt volna, akkor minden további mérlegelés nélkül valamelyik csoportban (személyi levéltár, illetőleg per, gazdasági jelentés, építkezés stb.) helyeztük el azon az alapon, hogy a kutatónak a tárgyára vonatkozó összes számbajöhetö csoportokat a lehető teljesség elérése érdekében ámügyis át kell néznie. Meg kell jegyeznünk, hogy épp a többütemű rendezés, valamint az utólagos mérlegelés során számos reponenda, irat kerüli elő. amelyeket az egyes részrendezések befejezése utón helyeztünk el a megfelelő tárgyi csoportba, illetőleg adott esetben a megfelelő jelzet alá. A rendezés során számos olyan tárgy! csoport alakult ki, amely nem szerepelt az említett táblázatban, illetőleg olyan iratokat kellett elhelyeznünk, amelyek szervesen nem csatolha, tók az ott felsorolt egyik tárgyi csoporthoz sem. Ennek alapján egyrészt el kellett döntenünk az új iratcsoportoknak elhelyezését másrészt meg kellett állapítanunk, hogy milyen iratcsoportokat sorolhatunk a * vegyes* iratok főcsoportjába,. Ez utóbbiba tettük legelőször az olyan iratokat amelyeket már a családi levéltárban is külön sorozatba összegyűjtve kezeltek. Ilyenek pl az 4805 és •1809, évi francia háborúval. Hl. a francia csapatoknak az ország területén való előnyomulásával kapcsolatban keletkezett iratok, főként Jelentések, azután Gerics Pálnak, Lehmann Jánosnak a nyu gáti országok mezőgazdaságának tanulmányozására történt kiküldetésükről tett jelentései Festetics László grófnak és a pirectoratusnak, a különböző képviselőválasztási jegyzőkönyvek és mellékleteik, kúriai perkivonatok gyűjteménye, a Festetics-családba beházasodott családokkal kapcsolatos iratok stb. Ebbe a főcsoportba soroltuk ezenfelül azokat az iratokat is* amelyeknek tárgya közelebbről meg nem határozható, így az iratcsonkokat, töredékeket, amelyeknek re,stituálása csak az egész iratanyagnak darabróHarábra való átnézésével lett volna, lehetséges. A fiscalisokhoz s más uradalmi alkalmazottakhoz címzett magánjellegű és a címzett nélküli levelek (azaz a címzett megszólításából meg nem állapítható személyekhez intézett levelek) a címzettek és a, levélírók jegyzékének összeállítása után szintén ide kerültek* A tapsztalat szerint minden levéltár - így a Festetted levéltár is -- tartalmaz olyan egyes iratokat, amelyek a leggondosabb mérlegelés után sem illeszthetők be valamelyik tárgyi csoportba. Ezek többnyire más iratok mellékletei lehettek, amelyeknek más irattal való összefüggése, minthogy az alapiratuktól különválasztottak, rendkívül fáradságos módon volna csak megállapítható. Ezeket kénytelenek voltunk különálló évrend* sorozatban elhelyezni, ilL meghatározott irattipusba tartozó iratokat (fogalmazvány, kotta, napló, jegyzet stb.h amelyeknek szerzői nem állapithalók meg, irattipusok szerint csoportosítani. A Georgiconra, Hévizfürdőre, a csáktornyai uradalomra, a Festetics János árvái, íeletti gyámságra vonatkozó iratokat miként a Saller Judit házasságával a Fe$teücs-levéliárba bekerült irat anyagot, minthogy ezek nem alkotják a család levéltárának sz-rves részét, önálló regisztratúrával rendelkeznek, illetőleg kialakulásuk, rendezésük nem a családi iratokkal együtt és egyidejűleg történt, önálló sorosatokként állítottuk fel. Az egyes részletmunkák elyégzése után következett azután az anyagnak végleges felállítási rendbe való sorolása és a csomójegyzék elkészítése. II. A következőkben közöljük a levéltárnak az Országos Levéltár III. osztálya által készített alapleltárát. (Az 0-L,- családi levéltárainak sokszorosítva megjelent alapleltárába a Festetics-családé 80