Rendezés

Általános - Ankét a levéltári rendezésről. • 1959. [LH 1959/1–2. 25-49. p.]

pos tanulmányozása után kell dönteni, hogy melyik módszert vagy kombinált alkalmazást válasszuk. Az is előfordulhat, hogy egyes fond okát már nem szükséges vagy nem célszerű átrendezni. Miért támogatom a tárgyi csoportositásu anyag létrehozását? Mert a tárgyi csoportosítás szorosan az élet követelményeiből indul ki. visszaadja a levéltárosnak az alkotókedvét - nem a feldoh gozó munkára gondolok - és nemcsak visszaadja, de munkájának alapkövetelményéül szabja meg. Anyagáról meghatározott idő alatt átfogó képet tud magának biztosítani, röviden: a tárgyi csoportosítás a levéltárostól magasabb szintű tevékenységet követel meg. Ai tárgyi csoportosítás a történetírásra is kedvező hatással lesz. Esetleg, eddig elrejteltigen íontos részfeladatokra tudja felhívni történészeink figyelmét A kutató témájára vonatkozó összes anyagot, mely az adott fondon belül van, egyszerre megkapja* Az indexelés, a levelezés, a kiemelés és a reponálás éveken keresztül kiszámíthatatlan időmennyiséget Jelentett és ha ezt az időmennyiséget a tárgyi csoportosítás megvalósítására fordították volna, az anyag használhatósága már sokkal biztositottabb lenne. Az indexes kutatás nem mindig vezet megfelelő eredményhez sem. Péídául a LOK 4954-ben elrendelte, hogy index alapján az ország összes levéltáraiban tematikai cédulákat készítsenek az 4905-7-es munkása-paraszt mozgalmakról. Az index alapján nem sok eredményt értek el levéltáraink. Erre a LOK elrendelte a kutatóselejtezést. így a vártnál is jobb eredményt tudtak levéltárosaink felmutatni. A megkövesedett nézetek hangoztatói is érzik a helyzet fonákságát, ezért azt mondják, tudományos segédletekkel kell ellátni a levéltárban őrzött, numerikus rendben tartott levéltári anyagot ügy érzem, ezzel a próbálkozással nem tudnak kilépni a zsákutcából. Bekény kartárs ismertetéséből hallottuk, hogy egyesek azért ellenzik a tárgyi csoportosítás megvalósítását mert jelenleg még nincs megfelelő tapasztalatokkal rendelkező levéltáros gárdánk. Nincs megfelelő előtanulmány, nincsenek megfelelő típustervek. Azok a kartársak, akik azt mondják, hogy nincsen megfelelő levéltáros gárdánk, hogyan tudták lemérni levéltárosaink képzettségét és tudását, amikor még levéltárainkban nem alkalmazták a tárgyi csoportositásu rendezést? Adott-e a LOK-vezetés ilyen feladatokat levéltárosainknak? Nem. Munka nélkül tud-e tapasztalatokat szerezni egy levéltáros? Nem. Itt az ideje, hogy a LOK jelenlegi vezetése kézbevegye ez örökséget és eb mélyült megvitatás után merje a kérdést gyakorlatilag megoldani, hogy elinduljunk a nemzetközi gyakorlatban elfogadott utón, melynek elvét és alkalmazását magyar viszonyokra közös erőfeszítéssel kimunkáljuk. KÁRSAI ELEK: Mi a leghelyesebb rendezési elv? Ilyen nagyszabású vita alkalmával nem azon kellene gondolkozni, hogy jelenleg milyen a levéltárak anyagi és személyi ellátottsága, mert ez a helyzet megváltozhat hanem sokkal inkább abból kellene kiindulni, hogy mi lenne a lehető leghelyesebb elv. Azon kevesek közé sorolhatja önmagát, akik a kérdőívet nem töltötték ki, de kialakult véleményét most elmondja. Tízéves levéltári munkája alapján milyen rendezési elvet tart helyesnek? Minden egyes rendezés előtt disztingválni kell, hogy milyen anyagról van szól. Egészen másképpen jelentkeznek a problémák gazdasági, törvényhatósági levéltárakban, nem lehet egy, általános elvet megállapitani, amely mindenüvé érvényes. Szabad-e, lehet-e anyagot szétdobni és újrarendezni? Min* dig a konkrét helyzetből kell kiindulni és nem szabad dogmatikusan gondolkozni. Meg kell néznt szükséges-e annak az anyagnak uj rendbe való átrakása. A második osztályon őrzött szakminisztériumi anyag, például a belügy anyaga esetében a provenie'ncia elv hive, de a BM általános anya? gának azt a részét amely 4944-ben ömlesztetten került levéltárba, meggondolandó, hogy esetleg tárgyak szerint csoportosítsuk. Az anyag állapota, segédkönyvekkel való ellátottsága mindig figyelembe veendő. Az iktatókönyv adatai sok esetben a további kutatáshoz támpontot nyújtanak. (.Ha a minisztériumban kiselejtezték az anyagot, a törvényhatóságoknál megtalálhatók.) Az iratanyag megmozgatása szempontjából általában nem hive a tárgyi csoportosításnak. Ha egy iratanyag nem szétszóródott állapotban kerül levéltárba, hanem bizonyos segédkönyvekkel el van látva, az eredeti rendet meg kell találni. Az anyagról cédulák készítése és azokkal való operálás természetesen helyes* Minden tárgyi csoportosítás szubjektív dolog, ezért esetleg helyrehozhatatlan károkat okozhatunk a későbbi korok szempontjából. Ha valaki rossz tárgyi csoportba rakja az iratokat esetleg éppúgy 46