Rendezés
XI-XXIX. Gazdasági szervek - Fábián Istvánné: A Diósgyőr–Tokaji Koronauradalom iratainak rendezése. • 1970. [LSZ 1970/3. 650-666. p.]
Mindkét ügyészség iratain - az egyes korszakokban meglévő iktatószámokon kiviil - irattári jelzetek is láthatók. Tokajban ezek 1821.-ben keletkeztek, amint a jelzet mutatja. Mivel a fasciculusokba az iratok nem következetesen alkalmazott tárgyi elvek szerint kerültek, és a rendezés segédletei sem maradtak meg, az egykorú rend visszaállítását elvetettük. Ugyanez áll a diósgyőri ügyészi iratokra, amelyeknek rendezése és jegyzékelése 1844-ben folyt. A tiszttartó az első gazdasági tisztviselő. Felügyelete alatt dolgozott a terményt, bort, épitési anyagot kezelő kasznár, a majorságra felügyelő ispánok . A készpénzügyek kezelese a perceptor, a pénztári hivatal feladata volt. Utóbbi és az erdészeti hivatal talán nem voltak olyan szoros függésben a tiszttartótól, mint az előbbiek. A gazdasági kérdések kutatójának mindenekelőtt a tiszttartó iratait kell átnéznie, amelyekben az egyébként külön sorozatban található számadási, összeirási, szerződési stb. ügyekre is számos adat rejtőzik. A tiszttartói számadások az egész uradalomra vonatkozó különféle kimutatásokat, összegezéseket tartalmaznak. Itt találjuk az építkezések ügyeit. A kasznár a termésről, épitési anyag-készletről /materialia/, a perceptor a készpénzjövedelemről, az ispánok az allodiális gazdálkodás menetéről, állatállományról, robotról és egy speciális dologról, az urasági hajdúk öltözetéről, ruháiknak készítéséről vezettek részletes, különféle szempontok szerint készitett naplókat. Az összeirások az anyagnak igen értékes részét képezik. A jegyzékben feltüntetett déj5smaj_e£y_zékek legtöbbje Tokaj és Tarcal városokra vonatkozó bor, valamint asszu-szőlő jegyzék. A viszonylag nagytérjedelmü úrbéri és dézsmaösszeirásokat községenként, azonbelül pedig évenként rendeztük. Az összeirások egyik sorozatát képezik a leltárak és becslések, amelyek részben az uradalmi javakról készültek, részben "egyéb tárgyú leszakadt mellékletek, nem kisebb jelentőséggel, mint az előbbiek. Az uradalmi leltárak általában a bérleti ügyletekhez kapcsolódnak, igy a legtöbbje malom, korcsma, husszék, vágóhid, fürdőház stb. leltára. Adataik nem lehetnek érdektelenek az e mesterségek tanulmányozói számára, /igen sok, elsősorban hagyatéki leltár található az úriszéki anyagban, az egyéb peres iratok között is./ A szerződések alaki állaga korabeli képződmény, mivel ezek első' példányait számozva, külön tárolták. Legtöbbje bérleti szerződés, amelyekhez a bérbeadással kapcsolatos árverések, licitatiók iratai járulnak. Fel kell hivni a figyelmet a szerződéseken található számos, igen jó állapotban le-659