Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Ort János: Egy fővárosi közüzem iratainak tárgyi rendezése. • 1963. [LSZ 1963/1–2. 20-28. p.]

- 22 -közelítették azonban a levéltári kutatás tárgyakra irányuló igényeit, amennyiben az intézmények, ügyfelek vagy iratfóleségek szerint kialakitott irattári egységeknek tárgya, tárgyköre könnyebben megállapítható s kellő tárgyi rendezésük után a levéltári kutatást jól szolgálják. Hasonlítható ehhez az irattári rendhez a közigazgatási szervek numerikus rendben irattározott iratainak un. tárgymutatója: az igazgatási funkció tárgyát képező intézmények, ügyfelek nevei vagy csoportjai adják a "tárgyi" címszavakat. Az igazgatói üzemi ügyviteli irattár itt sem maradt fenn azonban épségben: az 1919 előtti iratanyag egészében elpusztult és az 1919-1921. évek anyaga is töredéknek nevezhető. Ép irattárat csak az 1922-1927, évekből találtunk, mig az 1928-1948. évi iratokat az üzemi selejtezések során túlnyomórészt kiselejtezték s ez évekből az évi 2-3 ezer iktatmányra terjedő irattárnak alig néhány százaléka maradt hátra. E helyzetnek megfelelően levéltári rendezésünk tervezetével együtt az 1922-1927. évi iratanyag selejtezési tervét is elkészítettük s azt a tartalmi vizsgálatot igénylő rendezés során foganatositottuk. így kiselejteztük a jelentéktelen anyagvásárlásokra /irodaszer, stb./, árajánlatokra, a számlasürgetésekre, - kifizetésekre vonatkozó levelezést, a marhalevélkezelés hiányosságait, a közüzemi dijátutalást /viz-, gáz-, áramdíj/ tárgyazó levelezést, stb., mely az iratanyagot mintegy felére csökkentette. Bő iratanyagot hagytunk azonban ez évekből az üzemágak működésére és a személyzeti ügyekből az üzemi munkásügyek intézésére. Az üzemi selejtezés során erősen megcsökkent 1928-1946. évi igazgatói irattár 3 csomóra terjed s kutatása az egykorú betiisoros irattári mutatók alapján problematikussá vált. Ezek az egykorú betüsoros irattári mutatók ugyanis inkább egyes iratféleségeket /polgármesteri rendeletek, stb./, mint tárgyi cimszavakat kiemeltek. Az irattárban is jól láthatták a kutatás problematikus voltát, mert a selejtezés után meghagyott 1928-1946, évi iratokat az igazgató feladatkörei szerint csoportosítva, azon belül tárgyi csoportokba rendezték s az ügyiratokról a tárgyi csoportok sorrendjében lajstromot készítettek. Ezt az uj irattári rendet, mely lényegében helyes alapelvből: az igazgatói feladatok tagozódásából indult ki, meghagytuk, s csupán tárgyi csoportjainak címszavait korrigáltuk, majd az 1919-1927. évi iratanyagot, melynek egy-egy évfolyama a levéltári selejtezés után is jelentős terjedelmű, s tárgyi tagolódása is szélesebb, évente újrakezdve hasonlóan az igazgatói feladatkörök szerint csoportosítottuk. Végül a feladatkörökön belül következetesebb s bővebb tárgyi iratcsoportositást végeztünk. Az iratanyag tehát 1927-ig éveken belül, majd 1928-tól 1946-ig az egész évkörre terjedően tagolódik tárgy szerinti dossziékra. Az üzemigazgató működése során intézett ügyeknek iratai túlnyomórészt két feladatkörre terjednek, az üzemgazdasági és személyzeti ügyintézés feladatkörére. A két feladatkör kutatási tárgykört is jelölhet s ezen belül