Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Bácskai Vera: A Rózsavölgyi és Társa Zeneműkereskedés iratainak tárgyi rendezése. • 1962. [LSZ 1962/2. 22-25. p.]

-- 23-% a jogdij, közlési dijak, valamint az adósok ügyében indított perekkel kapcsolatos utasításokat ügyvédjeiknek, illetve az ügyvédek tájékoztatásait, periratokat, sőt még a cégvezetőknek - többnyire a nyári szabadságolások alatt - egymásnak, illetve családjuknak irott részben magántermészetű levelezését is. Egyedül a gramofon* ós lemezgyárakkal, illetve kereskedésekkel folytatott üzleti levelezést kezelték külön, de ez az elhatárolás sem volt mindig következetes. A levelezés mintegy 2/3-át a vidéki megrendelőkkel, bizományi könyvkereskedőkkel folytatott levelezés, fizetési meghagyások ós felszólitások tették ki. Kétségtelen ugyan, hogy az előbbiek némi betekintést nyújtanak a zenei közizlés alakulására, minthogy azonban többnyire tánczene és müdaligényeket tükröztek,s nagy terjedelmük nehézkessé is tette volna a kutatást, ezeket az iratfajtákat többségükben kiselejteztük. A komoly zene iránt érdeklődő, nagyobb tételekben érkező vidéki megrendelőlevelekből mintacsomót hagytunk meg, hogy legalább izelitőt adhassunk a vidéki zenei életről. Hasonlókép mintacsomó képviseli a cégpropaganda-,majd később üzleti levelezést a trianoni béke során elcsatolt területek magyar lakosságával és az amerikai magyarokkal. Ez utóbbi mintacsomó létrehozását nemcsak a cég kereskedelmi - propaganda tevékenységének jellemzése indokolta. Az iratanyagot érdekessé teszi az irredenta jelszavak felhasználása az üzleti propagandában. Hasonlókép selejtezésre került a műkedvelő zeneszerzőkkel folytatott igen terjedelmes levelezés, az alkalmi dalköltők saját költségen kinyomatott, s a cég által bizományban áru3itott müveivel kapcsolatos iratanyag, valamint a kisebb külföldi cégekkel folytatott rendszertelen, kisterjedelmű levélváltás is. Ezután került sor a megmaradt 5.5 iratfm. iratanyag tárgyi tagolására. Az iratok közelebbi megismerése során azonnal felmerült a tárgyi rendezés fő problémája: hogy az egyes irat a legtöbb esetben több tárgyat is tartalmaz, ami a temati -, kai rendezés alapelveinek szigorú betartását lényegében lehetetlenné teszi. így csak arra szorítkozhattunk, hogy olyan tárgyi csoportokat alakítsunk ki, melyek egyrészt könnyen áttekinthetővé teszik a cég kereskedelmi tevékenységét ós a zenei élet irányításában játszott szerepét, másrészt lehetővé teszik, hogy a durvább tárgyi csoportosítást később egy tematikai kartotékrendszerrel tökéletesítsük, A rendezés során a következő tárgyi csoportokat alakítottuk ki: I. Kül- és belföldi zeneműkiadókkal, nagyobb zeneműkoreskedésekkel, hangversenyirodákkal, lemezgyárakkal folytatott levelezés. E tagolás tulajdonképpen nem tekinthető szigorúan véve tárgyi csoportnak, hanem inkább a levelezők szerinti hagyományos rendezési elvnek felel meg. Ugyanez vonatkozik a II. csoportra, a zeneszerzőkkel, előadóművészekkel, Írókkal stb.folytatott levelezésre is, mely a következőkép tagolódik: a./ zeneszerzőkkel folytatott levelezés b./ Írókkal, szövegírókkal, fordítókkal stb. folytatott levelezés c./ zenészekkel, előadóművészekkel, zenekarokkal folytatott levelezés Mig az első csoportban a mélyebbrehatoló tárgyi tagolást az egyes iratokban szereplő több tárgy gátolta meg, addig a második csoportnál az iratanyag áttekinthetősége, kutathatósága egyenesen követelte ennek mellőzését. Világos,hogy a zenetörténet számára egy-egy zeneszerzővel, előadóművésszel folytatott levelezés egysége fontosabb, mint az egyes iratfajták-, pl. megállapodások, szerződések,értesitósek, korrektura ügyek stb. - mechanikus szétválasztása. A tárgyi csoportosítás elve erősebben érvényesül a III. csoportnál, mely a kereskedelmi, kultúrpolitikai, propaganda, belső céhszervezési ügyek iratait foglalja magában. E nagyobb egység a következő tárgyi csoportokra oszlik: 1. Rádiótársaságokkal folytatott levelezés.