Rendezés
XI-XXIX. Gazdasági szervek - Horváth József: A Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktorgyár) iratanyagának rendezése. • 1955. [LH 1955/3–4. sz. 342–362. o]
Ad 4. A jelzetes titkársági anyag rendezése különös feladatot nem jelentett, mert az er^d^ti rend könnyen volt felismerhető. Ugyanis az egyes betűk iratsorozatot jelentenek. Pl.: K fe* katoraái C ^ közgyűlési igazgatósági stb. jkv. J «s Jugo Hofherr L - A franciaországi leányvállalata La, RIMA SA. Tehát a tárgykőrönkénti megoszlást a jelzet nagy betűje mutatta. A sorozaton belül az egyes dossziék futó számot kaptak. Pl. : K/44 = M. Kir, Légügyi Hivatal C/2 ~. Igazgatósági ütések 4922-23,. években. J/40 F Délvidéki HSCS szem. ügyek. L/4 - Hoíherrton alapítása. Az egy ügyre vonatkozó összes iratok, ki- és bejövő levelek *titkos> és •bizalmas*, sőt tszigoruan bizalmast feljegyzések is időrendben lettek lerakva, illetőleg betűzve az egyes Jelzetes dossziékba. Ha egy dosszié megtételtde az u §y me g tovább is élt. ugy egy másik ugyanolyan jelzetes dossziét nyitottak, de azt megtoldották egy kisbetűs, jelzettel PL A/34 = A Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Orsz. Egyesülete statisztikai adatok A/34/a - » » •,••'.' * (4932-4936) A/34/b ^ t » * » f (4937-^940) A/34/C ' » • f » .» (4944-4943,) Bár az 4945 utáni ügykezelés eltért a háború előttitől, mégis nem egy; esetben előfordult, hogy 4945 után sem nyitottak uj dossziét, hanem az anyagot folytatólagosan tovább is a régiben rakták le. PL A/3.4/d = A Magyar Vasművek és Gépgyárak Orsz. Egyesülete statisztikai adatok (4943-4946) Ha egy különálló ügy csak két darab iratból állt, akkor is külön számozott dossziét kapott. Az egyes dossziékat nem előre megállapított rendszer szerint, hanem a mindenkori szükségességnek megfelelően nyitották meg. , A rendezés során feladat volt sorozatonként (nagybetűnként) az anyag szétrakása. Azon belül futószámok rendjében az eredeti irattári rend helyreállítása. A befűzött dossziékból kihullott iratok esetében, mivel az eredeti rend megállapítható volt. az irat legtöbbször az irat jelzete alapján történő helyrerakása különösebb problémát nem jelentett. A jelzetes dossziékon belül ugyanis az anyag időrendben, került lerakásra, ^robléma csak ott volt. ha az ömlesztett állapotban lévá iraton jelzet nem volt. Ilyen esetben a szövegből a tárgykör megállapítása után (pl. hogy titkár* sági anyag-e egyáltalán és kb. melyik sorozatba tartozhat) lehetett eldönteni, hogy az anyag hova tartozik. Ezt követően az illető jelzetes dosszié anyagának időrendi egymásutánja mutatta meg, hogy helyes volt-e a döntés vagy nem és hogy valójában hol van a jelzet nélküli, de dátumos irat pontos helye- Ilyen eset volt pl." a La-RIMA alapításával kapcsolatos jelzetnélküli, de dátumos irat helyének megállapítása. A szövegből megállapítható volt, hogy az L. betűs sorozathoz tartozik. A sorozaton belül a L/46 jelzetű (Hofherton G. m- b.h. likvidálása és uj francia Rt. alapítás 49,35-4943.) dossziéból az időrendi egymásután is mutatta, hogy hiányzik a La-RIMA alapításával kapcsolatos irat. A reponálásnál nehezítette a helyzetet, hogy némely jelzetes titkársági anyagról több példánybán készítettek másolatot és azt nemcsak a-titkársági anyagban rakták le, hanem az egyes éraakelt igazgatók saját anyagukban is Őrizték. Ilyen esetben az igazgatói hagyatékok jegyzékét már ismerve a tárgykör szerint megállapítható volt az irat helye- Esetleg"" a szövegben is volt utalás rá, vagy a szöveg mellett ceruzaszéljegyzet és az illető igazgató neve is szerepelt. Az igazgatói hagyaték vonaílcozó dossziéjának időrendben lerakott iratai a kérdéses irat helyének megállapítását vagy igazolták, vagy tarthatatlanságát bizonyították. A titkársági anyagról dossziénként, tehát rak• 355
