Rendezés
XI-XXIX. Gazdasági szervek - Horváth József: A Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktorgyár) iratanyagának rendezése. • 1955. [LH 1955/3–4. sz. 342–362. o]
tünk olyan esőkkel - és ezek még a kedvezőbbek, - hogy például a gondnoksági pincébe hordták le a nem szükséges iratanyagot itt azután ömlesztett állapotba került és innen adtak el időnként a zúzdába. Ézt a gyakorlatot általában felfedezhetjük a vállalati vonalon, ahol a régebbi iratanyagot közvetlenül nem akarják megsemmisíteni, hanem lehordatják pincékbe, vagy padlásra vitetik fel. Ott hever évekig és ha nincs benne mozgás, egy részét vagy az fgészet a zúzdába küldik, Azonban bármilyen kicsi is legyen egy vállalat, a vezetés anyagát és a számvitel könyveit, az igazgató, illetőleg a főkönyvelő minden estiben féltékenyen őrizte* 3. Nemcsak az irattároló helyek, de az irattá ro zás_ módja is eléggé változatos-Általában gyakorlatban négyféle főcsoportot látunk, de, ezek variációja számtalan lehetőséget ad. a) A legegyszerűbb módszer az iratoknak időrendben való lerakása b) ABG-rend alkalmazása, vevők, alperes, vagy országok stb. szerint c) Tárgyi csoportosítás alkalmazása. d) Tárgykörtől függetlenül az egy ügyre vonatkozó összes iratoknak tasakban, vagy dossziéban való lerakása. A variációkat az iratoknak a termeiés érdekében elfoglalt helye hozta létre, és a kapitalista termelés változó üteme a sorozatos válságok ós fellendülések, uj piaclehetőségek még változatosabbá tették ezt a képet azzal, hogy koronként más és más jelentőséghez juttatták az egyes iratsorozatokat. 4. A Hoíherr~Sehrántz--eiayton-Shuttleworth Rt U továbbiakban H.S.C.S. Rt.) történetében is figyelemmel kísérhetők ezek a folyamatok és kihatásuk az iratanyagra, annak rendszerére, irattározására vagy irattározásának mellőzésére. így jöttek létre a Rt. levéltárában iktatott, jelzetéé és jelzetnélküli anyagok. Az iratanyag több költözködésen'ment keresztül. Részben ömlesztett állapotba került, így rendezésének leírásánál az összes lehetőségek felvetődnek. Már magának az iratiipusoknak sokfélesége szempontjából is tanulságosnak mutatkozik a rendezés leírása. • U. A H.S.C.S. gépgyári müvek Rt. 1. A századforduló évében kezdte meg a bécsi IHofiierr és Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár» kispesti gyártelepének építését. 1908-ban lett a kispesti gyár önálló részvénytársasággá. 1942-ben a Hofherr és Schrantz Rt. megvette legerősebb versenytársa, a Clayton-ShLittleworth Ltd európai telepeit. (Az angol nagytőke visszavonult a kontinensről, érezve a közelgő világháború számára kedvezőtlen piaclehetőségeit.) Az eddig eladási szervként müködö budapesti «Hofhe ] rr és Schrantz* társaság megszűnt. Helyette—a bécsi és kispesti gyári RT-k az eladás lebonyolítására megalapították a *Hofherr~-Schrantz és Clayton-Shuttlejvorth Rt.#-t. így alakult ki a H.S.C.S. Rt. 1919-ben a kispesti gyári rt. magába olvasztotta a budapesti eladási Rt-t. így az első világháborút követő időben Magyarországon már csak egy bejegyzett H.S.C.S. cég működött. A gyár Kispesten volt. az eladási rész és a központi irodák Budapesten a Vilmos császár-uton Államosították 1948. április hó 7-én Később 1951-ben iVörös Csillag* Traktorgyárra cserélte fel korábbi elnevezését 2. 1908-től a vállalat életében jelentős szerepet játszó bankok a következők : 1908-ban a RT-gá alakulásnál : Niederösterreichische Esompte Gesellschalt. 1912-ben a fuzio'nál: Niederösterreichische E-G. és Zentraleurópaische Lánderbank. 1920-ban a két nagy osztrák bank meüé harmadiknak csatlakozik a Magyar Általános Hite ib a nk. 1930-ban a válság éveiben abszolút részvónytöbbségre tesz szert a M.Á.H. igy ettől az időtől kezdve ő a vállalkozás valódi gazdája. 3. A H.S.C.S. leányvállalatai a következők voltak a) Törökország : 1924-ben kezdődött meg a török piac meghódítása. Az első világháború előtt ez a terület is a H.S.C.S. gyártmányok exportterülete volt. 1924-ben a kispesti gyár Áksehir-344
