Rendezés
XI-XXIX. Gazdasági szervek - Vállalati iratok levéltári őrzése és feldolgozása. A Levéltári Tanács ülésén; BFL-hozzászólások. • 1974.12.11 [sz. n.]
tákü gyarapodását./Nyilván alapos tanulmányozásra lenne szükség mind a begyűjtendő forrásanyag körének exakt megállapítás ára, mind az irattermelő gazdasági szervek szelektálására. A referátum a javaslatok 3. és 4.-ik pontjában foglalkozik a jelen helyzetből kivezető megoldási lehetőségekkel. Véleményem szerint - figyelembe véve a referátum előző részében közölt költségtényezőket is - az állami - tanácsi levéltári hálózat soha nem lesz oly kedvező anyagi helyzetben, hogy évenként 4 milliót fordíthasson a vállalati iratok átvételére. Nyilván a régi KG-L újbóli életre—hívása sem jelentene megoldást, mivel sem az anyagi feltételek nem lennének biztosíthatók,sem a vállalatok nem adnák ki egy távolfekvő levéltárba iratanyagukat. De azoknak a tényezőknek a jórésze még ma is reális, amelyek, alapján a KGL felszámolásra, a vidékről begyűjtött anyag sze pedig visszaszállításra került. Az egyetlen megoldás a vállalati levéltárak színvonal ínak emelése, minél több szaklevéltár életrehiváaa s talán e fejlődés betetőzéseként regionális gazdasági levéltárak alapítása. Jem arról van szó, hogy e kérdés megoldási lehetőségeinek keresésenel teljesen sötétben kellene tapogatódznunk. A nemzetközi levéltári irodalom és más országok példái alapul szolgálhatnak nálunk is a jóirányu útkeresésre. Központi gazdasági levéltár egyetlen fejlett ipari-gazdasági élettel rendelkező országban sincs. De igenis létezrek vállalati irattárak szakértő levéltárosok irányítása mellett, sőt a legnag^bb vállalatok tudományos intézeteket is létesítettek gazdaságtörténeti jelentőségű dokumentumaik, tárgyi emlékeik gyűjteménye mellé. Elég itt utalni a Siemens Müvekre, vagy a Krupp cégre. Igen gyakoriak ezen kivül sai pl. a Német Demokratikus Köztársaságban az olyan üzemi levéltárak, amelyeket középfokú végzettséggel rendelkező személyek vezetnek, akik egyben vezetik az üzemi krónikát is.Nem ritka ezekben a vállalati levéltárakban a loo-2oo éves iratanyag sem, mint pl. a Meisseni Porcell-'ngy ár és a Lipcsei Jármügépgyár irattáraiban. A nyugateurópai regionális gazdasági levéltárak ill. gazdaságtörténeti dokumentációs központok kialakul asira, történetére ás működésére vonatkozóan agy nemrég megjelent kitűnő monogr<fia áll rendelkezésre Kiara van Syll toliéból, aki éppen egy ilyen levéltár, a Kölni Gazdaságtörténeti Levéltár igazgat i'nöje. . Í
