Rendezés
XI-XXIX. Gazdasági szervek - Vállalati iratok levéltári őrzése és feldolgozása. A Levéltári Tanács ülésén; BFL-hozzászólások. • 1974.12.11 [sz. n.]
I Az összeállítás nem egészen pontos, mível több levéltár egyáltalán nem vagy I nem egészen a kérdésre adott választ, így több esetben csak következtetni lehetett a I fenti kimutatásban szereplő adatokra. Ez önmagában is jelzi egyébként azt, hogy a I tanácsi levéltárak - a fent jelzett körülmény folytán - már jelenleg sem foglalkoznak a nem tanácsi jellegű szervek irataival olyan szinten, hogy akárcsak pontos képük len- I ne a szervek iratairól. I Az mindenesetre kiderül ebből az összeállitásból is, hogy a minisztériumi iparvállalatainak túlnyomó része a tanácsi levéltárakhoz tartozik. Ez önmagában is azt I jelenti, hogy a gazdasági jellegű ujabbkori forrásanyag nagyobb része a tanácsi levél-I tárakban koncentrál ód jk'. Méginkább ezf eredményezi a vállalatok fokozodó gazdasági önállósága folytán kialakult helyzet. I Ha viszont figyelembevesszük, hogy mindössze 3.617.70 iratfolyóméter irat-I anyagot vettek át eddig a levéltárak ezektől a szervektől, hogy 74.407 iratfolyóméter iratot őriznek ezek a szervek az irattáraikban, amiből (bizonyos selejtezéseket I már elvégeztek, illetve el fognak végezni) 19.480 iratfolyóméter vár levéltári átvé-I telre, amely levéltári átvételre váró anyag évente mintegy 5.000 iratfolyóméterrel gyarapszik: akkor világossá válik, hogy e vonatkozásban a levéltárak nem felelnek meg a I feladatuknak. Ennek a helyzetnek a kialakulásában része van a levéltárak általánosan I szűkös ellátottságának, mégis ugyanezen levéltáraknál a tanácsi szervek iratanyagának a gondozása terén sokkal kedvezőbb a kép. A fővárosi és a megyei tanácsok többsége H arra az álláspontra helyezkedik - és ennek az álláspontnak a hatása figyelhető meg a Tra-^_ H levéltárakon is -, hogy ha mm anyagi ereje, akkor a tanácsi eredetű iratok megfelelő H elhelyezésére törekszik. Ez a magatartás bizonyos fokik, érthetővé válik ha figyelem-H bevesszük, hogy egy folyóméter iratanyag elhelyezésére szolgáló levéltári épület meg-H építéséhez jelenleg mintegy 4.000 Ft-ra van szükség. Könnyen kiszámítható tehát, hogy a már levéltárakban levő 3.000 folyóméter vállalati jellegű anyag épületi elhelyezése 14.000.000 Ft-ba kerül, az irattárakban kintlevő 20,000 iratfolyóméter vállalati anyag elhelyezése 80.000.000 Ft-ba kerülne és a vállalati jellegű levéltári anyag évenkénti I gyarapodásának megfelelő levéltári épület létrehozása évente 20.000.000 Ft költséget I jelentene. Ehhez járul természetesen az iratok kezeléséhez, hozzáférhetővételéhez szükséges költség, ami (figyelembevéve azt, hogy államunk mintegy 32.000.000 Ft-ot I fordít a levéltárak fenntartására és hogy e költség cca 140.000 iratfolyóméter iratanyag %- 3 -
