Rendezés

VII. A jogszolgáltatás területi szervei - Veres Miklós: Az Országos Levéltár bírósági iratainak rendezése. • 1965. [LSZ 1965/1–2. 19-39. p.]

26 -hatalmazott valló leveleket, kérvényeket stb. a felek névkezdőbetüi szerint rendeztük. Más sorozatoknál az időrend kialakítása látszott alkalmasabbnak. Az ilymódon rendezett iratokban a már említett jegyzék segítségével lehet kutatni, a kivánt sorozat anyagának átnézésével, így feleslegessé válik az állag összes csomóinak kikérése és átlapozása, ami azelőtt az anyag megközelítésének egyetlen lehetősége volt. A Miscellanea c» állagból előkerült, fentebb már emiitett fondok közül a 0.213. törzsszámú Marton János volt kir. táblai cancellista fennmaradt iratait tartalmazza. Az iratok részben hivatalos, részben családi jellegűek. Előbbiek között találunk olyan iratokat is, amelyek a család előbb élt egyik tagjának, mint Zala vármegye esküdtjének hivatalos működése következtében jöttek létre a XVIII. század hetvenes és nyolcvanas éveiben. A családi vonatkozású iratok forrásérték tekintetében hasonlók a persorozatokhoz, mivel jelentős részük a család tagjainak pereskedése folytán jött létre. A helytörténetirás, de a köztörténetirás számára is hasznos forrásanyag a rendezés alkalmával kivált másik, Kába község úrbéri peres iratai c. kis fond /0.214/. E fond Kába község, majd mezőváros lakossága és a földesúr,: a herceg Eszterházyak között a XIX. században több évtizeden keresztül folyt úrbéri per iratait tartalmazza. A per a majorsági földhöz csatolt, korábban közös terület visszaszerzése,a legelőterület elkülönítése stb. miatt a földesúr a derecskéi uradalmának uriszékén, a debreceni k.k. Urbarial Gericht, majd - a provizórium korában - Bihar megye alispáni bírósága előtt folyt. Az iratok nagy részén az urbarial Gericht kutfő-tételes jelzetei vannak, s azokat ennek megfelelően rendeztük. A kir. curia regisztraturájából rendezés alá kerültek még a curiai aktanyilvántartókönyvek /0.4-9/, a curiai számadáskönyvek /0.50/ és segédkönyvek /0.51/, valamint a curiai alapítványok és a curiális pénztár iratai /0.55/ az 1773^1853 közötti évekből/. Ezeknek az állagoknak csak hivataltörténeti jelentőségük van.