Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

déktalanul. A végleges betétek ugyanis az ország egyharmad részén nem készültek el, ezeken a helyeken ma is telekjegyzőkönyvek vannak, amelyek még a múlt század közepén végzett helyszínelések során megállapított adatokat tartalmazzák. A telekjegyzőkönyvek végleges felszámolása folyamatosan, az uj földmérési munkálatok befejezésével és azok adatainak az uj telekkönyvi jogszabályok szerint történő telekkönyvezésével fog csak megtörténni. III. A telekkönyv felépítése és hatóságai A telekkönyv részeinek ismertetése előtt is megállapíthatjuk, hogy a telekkönyv elsődleges funkciója - kapitalista viszonyok között - a jog és vagyonbiztonság fenntartása, azaz a kapitalista magántulajdon biztosítása révén - egyedül és kizárólag a tulajdonjogra épül fel, és voltaképpen tulajdonjog nyilvántartásnak tekintendő; összhangban áll ez azzal, hogy a burzsoá magánjog ingatlan vonatkozásában a terhelő jogokon kívül kizárólag a tulajdonjogot tekintette fontosnak. Hiszen az ingatlanforgalomnak az ingatlan alapján való hitelezésnek nagy akadálya, ha nem lehet bizonyosan tudni, ki rendelkezhetik joghatályosan az ingatlannal, ki idegenítheti el és terhelheti meg. Nagyon fontos tehát, ha van olyan közhitelű nyilvántartás, amelyből mindenki megállapíthatja, hogy kinek a rendelkezése alapján lehet az ingatlant megszerezni, vagy reá jogot szerezni és miféle terjedelmű, esetleg milyen terhekkel együtt járó jogot szerezhet. Erre szolgál a telekkönyv. Telekkönyvi bejegyzés nélkül jogváltozás nem következhetik be, tehát ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot telekkönyvön kivül elvileg megszerezni nem lehet. A telekkönyv mint.fogalom, nem a szó általános értelmében vett könyvet jelent, hanem több különálló részből összetett nyilvántartási rendszert. Ez a nyilvántartási rendszer betéte kbol, térképekből, mutatókból esi irattarboT~aTl. Ma guk a~be~tetek sem könyvek, hanem összehajtott ivek vagy együtt kezelt lapok. Telekkönyvön tehát mindig a felsorolt részeket együttesen kell érteni. A község telekkönyve ezen a rendszeren belül adminisztrative elkülönített egység: egy~egy község betéteit, térképeit, mutatóit és irattári anyagát különkülön kezelik. A továbbiakban az egyes részeket egyenként, vagyis a telekkönyv berendezését ismertetem. A telekkönyv legfontosabb része, a betét ~ nyilvántartás rendeltetésének megfelelően - három részből áll: az "A" lap a birtoklap, a "B" lap a tulajdoni lap és a "C" jelzésű 587