Rendezés

Általános - Varga Endre: Levéltárrendezés. • 1940-1941. [LK 1940-1941. 122-149. p.]

146 VARGA ENDRE ben semmiféle belső összefüggés nincsen s őrzőhelyükön (sokszor nem is levéltárakban, hanem a legkülönfélébb községi, egyesületi, iskolai stb. könyvtárakban, múzeumok­ban vagy más hasonló intézményekben) csupán esetlege­sen gyűltek össze. Ilyen, teljesen heterogén anyag rende­zésére még nehezebb általános szabályokat konstruálni, hiszen ez összesodródott, legkülönfélébb eredetű, tárgyú, korú stb. iratok közös nevezőre hozása— a rendezés szem­pont jainak mind e körülményekhez kellvén igazodniuk — olykor csaknem megoldhatatlan feladatot jelent. Mindenesetre itt is meg kell kísérelni azonos hovátar­tozású iratok összegyűjtését, általában oly anyag össze­hozását, mely valamikor valami címen összetartozott, mely tehát egy széthullott egység részének tekinthető. Megis­mételjük azonban, hogy néhány darabból álló provenien­cíák összeállításának ez esetben sincsen értelme. Ha ér­demleges levéltár-rekonstrukció nem lehetséges, illetőleg azt az anyagot, ami a hovatartozás szerint összeválogat­ható, vagy valamilyen organikus sorozatba visszahelyez­hető íratok kiválasztása után marad, 44 amennyiben a gyűjtemény kisebb terjedelmű s növekedésére kilátás nin­csen, lehetséges szintén egyszerűen időrendbe sorakoz­tatni. Ellenkező esetben, főleg ha az íratok katalogizálása nem áll módunkban, az anyagot itt is csoportosítani kell (esetleg fő- és alcsoportokra), hogy benne valahogyan mégis eligazodhassunk. A csoportosítás, az említett nehéz­ségek dacára, még mindig lényegesen kevesebb munkát igényel mint a katalogizálás, ami nagy terjedelmű gyűj­teményekkel szemben néha valóban lehetetlen. Ilyenkor a gyűjtemény csoportjairól készült (lehetőleg kartoték-rend­szerű) leltár pótolja a részletes mutatót: az anyag áttekín-44 A levéltári gyűjteményekben sokszor rejlenek hatósági ira­tok. Ha azok a levéltári testek, melyekbe e darabok a regisztratúra­elv szerint tartoznának, rendelkezésre állanak, úgy e darabokat fel­tétlenül ki kell emelni s természetes helyükre reponálni. Rendelke­zésre állás alatt nemcsak azt értjük, ha a szóbanforgó levéltári test és levéltári gyűjtemény ugyanazon levéltárban őriztetik. A rendezés folyamán — nemcsak levéltári gyűjtemény, de bármiféle levéltári anyag rendezése folyamán — előkerülő oly darabokat, melyekről megállapítható, hogy őrzésükre mely levéltár volna hivatott, az illető levéltárnak mindig át kell adni (esetleg cserére felhasználva). Hasonlóan kiválasztandó s a kompetens intézménynek átadandó a netán előkerülő nem-levéltári (könyvtári, muzeális stb.) természetű anyag is, V. ö. Müller, Feith, Fruin i. m. 92—94. 1.; Löher; Archív­lehre 324—326. 1.; u. a. Einrichtung von Archiven í, h, 316, 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom