Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Oltvai Ferenc: A község iratainak levéltári feldolgozása. • 1967. [LSZ 1967/3. 607-631. p.]

adatfeltárás alkalmával. Lehet olyan eset, amikor a Munkás-, Katona- és Földmives Tanácsnak és a direktóriumnak működése során keletkezett iratai teljesen elkülönültek a korábbi képviselőtestülettől és az elöljáróságtól. Ez esetben ezek külön fondot képez nek és a XVI. fondcsoportban tartandók nyilván. Simonffy Emil: A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK IRATAI /Beszámoló a Zalaegerszegi Állami Levéltár tapasztalatairól/ Hazánk szocialista átalakulása során a mezőgazdasági nagyüzemnek két formája alakult ki: az állami gazdaság és a mezőgazdasági termelőszövetkezet. A dolgozó parasztság szövetkezetbe tömörülése néhány kezdeti lépés után l°A8-ban kezdődött meg, és kétszeri visszaesés után /1953 és 1956/ a hatvanas évek elején fejeződött be. így a területi levéltárak számára a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak kérdése napjainkban kezd aktuális problémává válni, A területi levéltárak előbb vagy utóbb szemben találják magukat - esetleg már gondot is jelent ez számukra - azzal a feladattal, hogy a szövetkezetek iratainak a selejtezésénél körezmüködjenek, a szövetkezeteknek a régi iratait átvegyék. A Levéltári Szemle hasábjain már Ojtvai Ferenc és Szabó Fere

nc foglalkozott a kérdéssel, alföldi tapasztalataikat elemezve /l/. A német viszonyokkal foglalkozó ismertetés /2/ viszont arra hivja fel a figyelmünket, hogy más szocialista országokban is hasonló nehézségek és problémák vetődnek fel. A magyar területi levéltárak - legalábbis az eddig kiadott fondjegyzékek tanúsága szerint - eddig még nem sok mezőgazdasági termelőszövetkezet