Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Oltvai Ferenc: A község iratainak levéltári feldolgozása. • 1967. [LSZ 1967/3. 607-631. p.]

vezeti életében, különösen pedig az ügykezelésben nem történik döntő változás. Amint arra az egyik hozzászóló rámutatott, 1945-ben egyetlen képviselőtestület sem nyitott uj jegyzőkönyvet. A közigazgatás rendszere 1945-ben alapvetően nem változott meg, a községi közigazgatás területén a társadalmi változás szervezetileg és az eljárásban lényegbevágó átalakulást nem vont maga után. A hatáskörök, a tisztségek nem változtak, a régi keretek között csak személyi változások jelezték az uj időket. A változást a közigazgatásban élők - akik pedig túlnyomó részben ugyanazokban a hivatalokban végezték munkájukat - az ügymenetben nem érzékeltették. Ezekkel az érvekkel szemben hangsúlyozottabban szólnak az ellenérvek. A fondjegyzék-utasitásban ugyanis következetesen érvényesül a felszabadulással történő elválasztás, s az elkészült fondjegyzékekben egységesen azonos rendszerbe csoportositottuk az iratokat. Az 1848-as polgári forradalom és a szocialista átalakulás lehetőségeit megnyitó felszabadulás időpontja - mint választó vonal -következetesen érvényesül, s mindegyik területi levéltár anyaga három korszakra oszlik: feudális, kapitalista és szocialista korra. Az utóbbi elé, mintegy önálló periódus keretébe soroltattak be a Magyar Tanácsköztársaság szerveinek az illető területi levéltárban őrzött fondjai. A községi fondok záró része tehát a szocialista korszakot előkészitő, ill. a polgári fejlődést lezáró, a felszabadulástól a tanácsalakulásig keletkezett iratanyag. Ezzel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy miért nem a felszabadulással zárul a községi fondok feudális-kapitalista korbeli, anyaga, vagyis az 1945-1950 közötti periódus iratanyagát /minthogy a felszabadulással elválasztottuk az iratanyagot/ miért nem soroltuk a szocialista kor iratanyagához, miként az állam- és közigazgatási szervek iratanyagával tettük. Habár a fentebb idézett "Szerkesztési alapelvek" /4.1./ szerint a fondjegyzékben csak ideiglenesen soroljuk fel a községi iratokat a feudális-kapitalista korban s az iratanyag rendezettségével párhuzamosan a községi fondoknál is érvényesülni fog az 1945- évi cezúra, mégis ugy véljük, hogy nyilvántartási vonalon a községi iratok feudális-kapitalista kori fondját továbbra is az 1949. évvel kell lezárnunk. Meg kell jegyeznünk, hogy 1945-1950 között még "nagyközség", "kisközség", "körjegyzőség" elnevezéseket használtak, miként 1872-től a felszabadulásig. A fondjegyzékkészitési utasításban az áll, hogy a községek 1945-1950 közötti iratait egyelőre az V. fondcsoportban tartjuk nyilván. Az 1945-1950 közötti iratokat majdan a rendezés alkalmával XXII. Megyei Városok és Községek fondcsoportba soroljuk, ahol az ebből az időszakból keletkező iratok külön fondót fognak képezni.. A fondjegyzékkészitési utasitásnak ez az előirása most már nem tekinthető érvényesnek: 1950-ig ugyanis a községi fondokat az V. fondcsoportban tartjuk nyilván.