Rendezés
Általános - Varga Endre: Levéltárrendezés. • 1940-1941. [LK 1940-1941. 122-149. p.]
144 , VARGA ENDRE helységek szerint, esetleg a birtokon folyt gazdálkodás ágazatai (mezőgazdaság, erdőgazdaság, ipar stb.) szerint újabb alcsoportokra bonthatók. A beérkezett levelek küldők szerint is csomózhatok stb. 40 További példaként: egy, nem családi levéltár keretében fennmaradt uradalmi levéltár, a fentiek analógiájára, az uradalom egészét illető általános birtokjogi iratok, a központi igazgatás iratai és számadásai, az úriszék iratai s azi egyes birtokrészekre vonatkozó iratok csoportjaiba sorolható stb., stb. Az ilyen, a létrehozó szerv életéhez, tevékenységéhez igazodó szempontokat követő rendezési mód még mindig jobb, mint egy pusztán tárgyi rendezés, vagy valamilyen más, külső szempontok szerinti csoportosítás, ami tehát csupán utolsó megoldásnak tekintendő, ha az anyaghoz közelebb álló, organíkusabb rendszer nem teremthető, 41 Ha azután az eddigiekben előadott módok valamelyike szerint —- akár rekonstrukciós eljárással, akár, mint most láttuk, új rendszer konstruálásával — a rendezést végrehajtottuk s az anyag talált állapotát, a rendezésnél köve-40 Ld. az Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak rendezéséhez készült szabályzat-tervezetet, — Az elmondottakhoz, félreértés elkerülése végett hozzáfűzzük még, hogy a fent vázolt rendezési keret a legszorosabb értelemben vett egy-egy állag beosztására vonatkozik, A családi levéltárak azonban rendszerint összetett levéltárak, az egész levéltár gerincét képező családi levéltáron kívül különböző más (házasság, öröklés, bírtokszerzés stb. révén bevonódott) családi levéltárakat is szoktak tartalmazni. E különféle levéltárak anyagát egy állaggá összeolvasztani vagy másként összekeverni nem szabad: a rendezés, a fent ismertetett szisztéma szerint, illetőleg annak megfelelő adaptálásával, levéltáranként külön-külön történik. Csupán kis terjedelmű s egyébként is jelentéktelen levéltártöredékek, melyek a kezelést feleslegesen megnehezítenék, vonhatók össze szükség esetén vagy oszthatók át más keretbe. (Az egyes sorozatokon belül az iratok itt is kronologikusan rendeztetnek, a szignatúrák minden darabra rá jegyeztetnek stb.) 41 Természetesen, még a legvégső szükségmegoldásként említett tárgyi rendezés alatt sem értjük azonban a multszázadí levéltárrendezések általánosságokban mozgó s az egykorú történetírás érdeklődési irányainak efemer szempontjához igazodó iratcsoportjainak utánzását. Az alakítandó sorozatok tárgya magából az anyagból adódó szempontok szerint választassék ki (pl. községi iratoknál általános közigazgatás, adó-, gyám-, katona- stb. ügyek csoportjai létesíthetők stb,). — A fenti két kíkezdés tartalmára nézve a már idézett forrásokon kívül ld. még a Levéltári Közleményekben családi és egyéb magánlevéltárakról megjelent ismertetéseket, Fekete Nagy Antal cikkét (A levéltárak kialakulása) u. o. XIV, (1936.) 31—32. 1, s az Orsz. Levéltár Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárában őrzött, már rendezett családi levéltárak leltárait, (V. ö. továbbá: Weíbull i. h. 60, 1.; Casanova i. m. 232—233. 1,1
