Rendezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]
58 SÜMEGHY DEZSŐ részre, illetőleg ez a második főosztály az abszolutizmus (és provisorium), valamint az alkotmányos igazgatás iratait magá= ban foglaló két osztályra bontható. A levéltári anyagot e két főosztályon, illetve osztályon belül nagyobb kezelési egységekre osztó választófalak meghatározása* kor ugyancsak a megyeszervezetet, illetve ennek irattermelő működését kell alapul vennünk. Ez a működés azáltal, hogy egyes igazgatási szervek munkaköre részben törvényhozási úton és helyi érvényű statútumok alapján, részben pedig mintegy automatikusan elhatárolódott, ezek iratanyagát is szükség* képpen külön kezelési keretekbe szorította. Ezek a keretek azonban akkor, amikor ez az iratanyag a levéltárba került, nem mindig maradtak változatlanok, mert egyes részei a levél= tárkezelés alatt, legtöbbször a későbbi rendezések során, újabb és pedig a saját kezelési kereteket megbontó, külön levéltár= kezelési keretekbe nyertek besorolást. így állt elő a mai helyzet, hogy t. i. a levéltári anyagot részben eredeti, — a saját, — részben pedig új — a levéltári — kezelési keretek osztják szét egymástól teljesen elhatárolt egysé= gekre. Ezért beszélhetünk ma a megyei levéltáraknái proveni* encia szerinti és ettől eltérő levéltárkezelési status quo=ról. Ha e kétféle természetű keret figyelembevételével meg* állapítjuk a levéltár mai kezelési egységeit, úgy lehet, csak más* más természetű és tartalmú, talán rendszertelenül egymás mellé sorakozó levéltárrészeket kapunk. De ha megvizsgáljuk azt is, hogy ezek a részek hogyan keletkeztek, egymással milyen belső kapcsolatban állanak, és ha szükséges, ezeket az egysége* ket közigazgatástörténeti alapon átcsoportosítjuk, vagy össze* vonjuk, sőt esetleg helyesbítjük is, elénk tárul a rendezésre váró levéltárnak az irattömkelegben lappangó, s a különféle rendezések folytán sokszor egészen elsikkadt eredeti szerkezete. Ennek az eredeti szerkezetnek megállapítása, s a levéltár anyagának ebbe a szerkezetbe való visszahelyezése jelenti a levél* tár általános rendezését, ami az elmondottak szerint minden megyei levéltárban használható azonos rendszerezési módot ad kezünkbe. Ez a szerkezet ugyanis minden megyei levéltárban lényegileg azonos, mert a megyei igazgatás területén az időfénd minden megyében azonos határmesgyéket vont (ezek a fő= osztályok és az osztályok), és azonos közigazgatási szervek működése hasította ki az egyes parcellákat (nevezzük ezeket kútfőknek és ezek részeit csoportoknak, illetve alcsoportoknak). Az áttekinthetőség érdekében célszerű ezt a szerkezetet a mellékelt ábrával szemléltetően felvázolni. Ez a levéltárunk szerkezetét mutató táblázat a további
