Rendezés
Pusztainé Pásti Judit - Szabó Attila: Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 66-80.
Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai Bauxitipari vállalatok rendezése, Vegyes vállalattá alakulás A berlini (potsdami) háromhatalmi egyezmény alapján a magyarországi német vagyon terhektől mentesen került szovjet tulajdonba. 1945 augusztusában a két ország közötti gazdasági együttműködésről megkötött egyezmény után az iparágban három közös vállalat jött létre. A hazai bauxitipar kialakulásában bábáskodó, Közép- Kelet- Európában jelen lévő, de világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket felmutató Alumíniumérc-, Bánja és Ipar Rt. (leányvállalatai a Victoria Vegyészeti Művek Rt. és a Tapolcai Bánja Rt. [Halimba]), valamint Gánton, Is^kaszentgyörgyön, Óborokon lévő bányaüzemei és kutatóegysége (Bauxitkutató Expedíció) lettek a magyar—szovjet bauxitalumínium társaságok egyik vállalata. A két világháború között alapított Magyar Bauxitbánja Rt. Nyirád, Alsóperepuszta és Nagyharsány községek határaiban fekvő bányái, Ajkán lévő timföldgyára és alumíniumkohója, valamint Székesfehérváron működő könnyűfémműje (öntödével, henger-és présművel) alakult át vegyes vállalattá. Végül az Alumíniumérc-, Bánya és Ipar Rt. által 1941-ben Almásfüzitőn, Dunavölgyi Timfóld-Ipar Rt. néven, 1946-ban felépült timföldgyára lett a harmadik közös vállalat. Mind a három társaság egymástól függetlenül, önálló gazdasági egységként tevékenykedett. Az Alumíniumérc-, Bánya és Ipar Rt. Magyar—Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. és a Magyar Bauxitbánya Rt. Magyar—Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. fúziójával 1950. január 1-jén létrejött az ágazat nagyvállalata a AIASZOBAL Magyar—Szovjet Bauxit—Alumínium Rt.12 A harmadik vegyes vállalat, a Dunavölgyi Timföldipar Magyar—Szovjet Bauxit- Alumínium Rt. kimaradt a fúzióból. Önállóságát megőrizte oly módon, hogy az Alumíniumérc-, Bánya és Ipar Rt.-ből kivonták a Dunavölgyi Timföldipar 35 milliós részvényeit, és a részvényeket a két fél 50-50%-os arányban felosztotta. A timföldgyár 1952 májusában csatlakozott a MASZOBAL szervezetéhez Hasonlóan a többi vegyes vállalathoz a részvénytársaság testületéiben (igazgatóság, felügyelő bizottság) és vállalatvezetésében is formális paritásos alapon, szovjet vezérigazgatóval és magyar helyettesével látta el feladatát. Működésének tárgyaként bauxit felkutatását, feltárását, timföld és alumínium előállítását, alumínium feldolgozását és a termékek értékesítését jelölték meg. A fent vázolt célok megvalósítása geológiai kutatómunkával, bauxit-előfordulások felkutatásával, földterületek, ércbányák hasznosításával, szállító eszközök működtetésével és lakóépületek biztosításával történt. A közös vállalat kivételes státuszát bauxitkutatásban való előjogosultsága, továbbá adó-és illetékmentessége biztosította. Különösen nagy hangsúlyt fektettek a népgazdaságban egyre nagyobb mértékben mutatkozó bauxithiány pótlására. A bauxitbányászat fejlesztése érdekében 1951-ben újabb bányaüzemek feltárására (Halimba-cseresi, Iszkaszentgyörgyön a bitói) került sor. 1952—1953-ban a Halimba-szőci, határvölgyi, cseresi részeket nyitották meg. 12 A 27/1950. (I. 21.) MT sz. rendelettel 1950. január 1-jén 120 000 000 forint alaptőkével megalakult társaság 12 db, egyenként 10 000 000 forint névértékű részvényt jegyzett. A részvénytársaságok alaptőkéjét 1938. évi pengőben határozták meg. Alakuló ülését 1950. február 1-jén tartotta. (MNL OL XXIX-F-35. 1.1. 1. d.) 75
