Rendezés

XXXVI-XXXVII. Megyei önkormányzatok/A főváros és kerületeinek önkormányzatai; Megyei jogú városi, városi és községi önkormányzatok - Az önkormányzatokról. Indoklás. • 1990.08.03 [1990:LXl. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]

Természetes folyamat a községek fejlődése, egyes községek népességének a csökkenése, ugyanakkor új községek alakulása is. Új község alakításának alapvető feltétele, hogy azt az ott élők kezdeményezik, igénylik közösségi ügyeik önkormányzati intézését és képesek is az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére. Nem cél, hogy az egységes települések önálló községekre szakadjanak. Ezért fontos feltétel, hogy elkülönült, viszonylag önálló községrészből alakítható új község. Népességszámhoz ezt nem indokolt kötni, de az önálló község, a közösségi élet minimális feltétele, hogy legalább alsótagozatos iskola és helyi orvosi rendelő legyen a településen. Az új község alakításáról a döntést lényegében helyben hozzák, a Javaslat ennek feltételeit és az eljárás rendjét szabályozza. A korábbi évtizedekben nagyszámú községet egyesítettek. A Javaslat ugyancsak az érintett lakosság elhatározására bízza az indokolatlan községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezését. A Javaslat a településszerkezetek, a helyi társadalom tagoltságának megfelelően lényeges szerepet szán a részönkormányzatoknak. A városoknak, egyes községeknek vannak olyan részei (városrészek, lakótelepek, üdülőterületek, tanyaközpontok stb.), amelyek a szoros ellátási, szolgáltatási kötődések mellett sajátos arculattal, viszonylagos önállósággal lakóhelyi közösséget alkotnak. Ezek a közösségek is igénylik, hogy a saját ügyeik meghatározott körében kapjanak önállóságot. A Javaslat ezért felhatalmazza a települési önkormányzatokat részönkormányzatok megalakítására, továbbá a kisebbségben levő lakosság érdekeinek a védelmében meghatározza azokat az eseteket, amikor a kezdeményezésre nem tagadható meg a kizárólag a településrészt érintő önkormányzati jogok átadása, a részönkormányzat megalakítása. A Javaslat rendezi egyes településeknek a szomszédos megyéhez való átcsatolásával kapcsolatos lehetőségét és az eljárást. E szabályok megfelelő alkalmazásával van lehetőség arra is, hogy szélesebb körű települési javaslatok új megye kialakítását kezdeményezzék. A Javaslat megőrzi a városok értékeit a városi cím használatával. Fejlettségük, térségi szerepük elismerésével lehetőséget nyújt újabb településeknek is a városi cím használatára. Nem indokolt ezt részletes feltételekhez kötni. A községi lakosság érdekeit védi a Javaslat annak a rendező elvnek a beiktatásával, miszerint a városokban működő állami szervek (bíróság, ügyészség, földhivatal stb.) községekre is kiterjedő illetékességi területét a községi lakosság számára célszerű ügyintézést szolgálóan kell meghatározni. VI. fejezet A 61. §-hoz Az ötvenezernél több lakosú város megyei jogú várossá nyilvánítása esetén egyrészt települési önkormányzat, másrészt a saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladatokat és hatásköröket. Erre kiépült intézményi szolgáltató szervezete, valóságos funkciója alkalmassá teszi. Szerepköre a megyei jogú város elnevezésben jut kifejezésre. Miután a megyei feladatokat maga látja el, nem küld képviselőt a megyei képviseleti testületbe. Sajátossága abban is kifejezésre jut, hogy kerületeket alakíthat, kerületi hivatalokat hozhat létre s a kerületek részönkormányzatként működhetnek. Ezzel az önkormányzati és az államigazgatási ügyek intézése is közelebb kerül a lakossághoz. VII. fejezet A 62-68. §-hoz