Rendezés

Általános - Szegőfi Anna: Fondismertető (fondtörténeti bevezető) tanulmányok készítése a BFL-ben. • 2003. [LSZ 2003/3. 22-46. p.]

években elkövetett politikai bűncselekmények esetén is. A bíróság hatásköre nemcsak a polgári egyénekre terjedt ki, hanem a fegyveres erők tagjaira is, tehát a rendőrség, a csendőrség és a honvédség tagjai által elkövetett bűncselekmények esetén is a népbíróság hozott döntést. A népbíróság hatáskörébe kerültek már 1945-ben az igazolásfellebbezési ügyek is, vagyis az igazolóbizottságok elmarasztaló döntései ellen a népbírósághoz lehetett fellebbezni. A népbíróság járt el az 1946. évi VII. törvénycikk alapján a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényben foglaltak végrehajtása kapcsán is. Ide tartoztak a demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekmények és a köztársasági elnök védelmét szolgáló rendelkezések köre. d, A szervezeti felépítésre vonatkozó adatok A népbíróság feletti felügyeletet az Igazságügyminisztérium Népbírósági Osztálya látta el. A népbíróság melletti vádhatósági funkciót a népügyészség töltötte be. A népbírósági ítélkezés tanácsokban történt. A tanácsvezetö bíró szakképzett jogász volt, az öt laikus népbírót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok delegálták. Az indulásnál szereplő öt tanács mellett folyamatosan újabb tanácsokat állítottak fel, így 1949-re már 16 tanács működött a bíróságon. Külön tanácsok ítélkeztek az igazolásfellebbezési ügyekben és az 1946:VII. te. alapján hatáskörébe utalt ügyekben. A népbírósági ítéletek ellen a Népbíróságok Országos Tanácsához lehetett fellebbezni. e, Az iratanyag keletkezésére és a felhalmozás történetére vonatkozó adatok Az iratanyag 1975 és 1989 között több részletben került beszállításra a Fővárosi Bíróságról és a Belügyminisztérium Központi Irattárából. ///. A fondra vonatkozó adatok Irattípusok, ügy- és tárgykörök, tartalom Az iktatókönyvek és névmutatók a teljes büntetőperes és igazolásfellebbezési anyaghoz 1945 és 1949 között rendelkezésre állnak. A büntetőperes és igazolásfellebbezési iratanyaghoz az 1970-es években névmutatókartonok is készültek. A névmutatókartonon megtalálható adatok: név, népbírósági iktatószám, népügyészségi iktatószám, a bűnügy lezárásának módja, anyja neve, születési hely és év, iskolai végzettség, foglalkozás, beosztás a bűncselekmény elkövetésekor, legmagasabb katonai rendfokozata, voltak-e bűntársai, párttagsága és funkciói, egyesületi tagsága és funkciói. A büntetőperes iratanyaghoz ACCESS alapú adatbázis is készült. Az adatbázisban szereplő adatmezők: népbírósági iktatószám, név, anyja neve, születési idő és hely, foglalkozás, elítélés (felmentés) jogcíme. Értékelés, irattári és levéltári selejtezés, megőrzés, anyagpusztulás, várható gyarapodás becsült mennyisége A Budapesti Népbíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezett a háborús főbünösök pereiben, ezért a két világháború közötti és az 1945 utáni korszak politikatörténete szempontjából kiemelkedő forrás. A Történeti Hivatalban lévő népbírósági perek esetleges átvétele esetén lehet szó gyarapodásról. Jogi helyzetre vonatkozó adatok Közirat Kutathatóság feltételei A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szabályai alapján. 45