Rendezés
Általános - Varga Endre: A proveniencia elve. • 1938. [LK 1938. 14-44. p.]
16 VARGA ENDRE 1781-ben megalapított sevillai Archivo generál de Indias, az 1799-ben létesült bajor titkos házi, állami és országos levéltárak stb. — végbementek, mely intézményekben több szerv által létrehozott anyagok kerültek össze egy őrzőhelyen, E levéltárakat a felvilágosult abszolutizmus államrezónja hozta létre valamilyen, államérdekkel kapcsolatos, központi célkitűzéssel s az ehhez képest bennük összevont iratokat (nem ismerve még fel a levéltári anyag organikus természetét) az illető cél szolgálatában álló egyszerű iratgyüjteménynek, bizonyos szempontból becses dokumentumok azon szempont szerint tetszésszerűleg beosztható tömegének tekintette. Ennek megfelelően e levéltárak berendezésénél a bevont anyag nem a szerves keretekben — levéltári testenként 3 — állíttatott fel, hanem az említett célkitűzésekhez alkalmasnak látszó tárgyi csoportokban, Mint az egyes hatóságoknál az előíratok átrendezésénél láttuk, úgy e nagy levéltárakban is, az iratok eredeti rendjükből kiemeltetve tárgyuk szerint vonattak össze sorozatokba, e sorozatokban (iratcsoportokban) azonban most már különböző levéltári testek széttagolt részei, szétszórt iratai keveredtek. 4 3 A magyar „levéltár" szó többféle jelentése miatt, félreértések elkerülése végett, az egy-egy szerv működéséből létrejött anyag — tehát a szorosabb értelemben vett levéltár — megjelölésére e közlemény keretében általában a „levéltári test" kifejezést használjuk, hasonlóan a német terminológiához, mely újabban (részben ugyanilyen okokból) a tulaj donképeni levéltárat „Árchivkörper"-nek nevezi. V. ö. Meisner, Heinrich Otto: Archivarische Berufssprache, Arch, Zeitschr. III, 9—10. (1934.) 260—261, 1,; u. a.: Aktenkunde, (Berlin, 1935.) 169. 1. Ld, továbbá a 22. német „Archivtag"e tárgyra vonatkozó megbeszéléseiről szóló beszámolót: Korrespondenzblatt, 78. (1930,) 237—238. hasáb. 4 A kikezdésben elmondottakra nézve Id, Bittner, L.: Gesamtínventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs, I, (Wien, 1916.) 15*—21*., 49*.. 61*—75*., 139*—144*. stb. 1.; II. (Wien, 1937.) 3. I.; Winter, Gustav: Die Gründung des K. u. k. Haus-, Hof- und Staatsarchivs 1749—1762. Archiv für österreichische Geschichte. Bd. 92. (1902.) 16. é® kk, 11.; Wolf, G: Geschichte der k. k. Archive in Wien, (Wien, 1871.) 36., 213—216. 1. (függelék). — A magyar kamarai levéltár megteremtésére már 1720, óta voltak törekvések, de a levéltár ténylegesen csak 1755, után jött létre (szintén mint gyüjtőlevéltár). Ld. Herzotf í. h, (A m. kamarai levélt, tört.) 1—7., 36—40. stb. 1. és u, o VII, (1929.) 155—166. stb. 1„ továbbá u. o, IX. (1931.) 231—234. stb. 1.; Eckhart Ferenc: A magyar kamarai levéltár szervezése a XVIII. században. Magyar Könyvszemle. 1915- 151—168. 1. — Az amerikai („indiai") spanyol gyarmatokra vonatkozó iratanyagot egyesítő sevillai levéltárra nézve Id. Guide International de® Archives. (Paris—Romé,, é, n.) 72—73. 1. — Végül ld. Paulinyi Oszkár: A levéltárügy Bajorországban és nálunk. Lev. Közi. IV. (1926.) 160—164. 1.
