Rendezés
XXX. Szövetkezetek - Szabó Ferenc: Tapasztalatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak levéltári rendezése során. • 1961. [LSZ 1961/3–4. 70-78. p.]
- 71 -megismerésük csak az élő körülmények között lehet tökéletes. Az alábbiakban a termelőszövetkezetek működése során keletkezett iratokkal kapcsolatos levéltári munka második fázisáról, a rendezésről és az iratok forrásértékéről szeretnék néhány munka közben közösen szerzett s talán mások által is hasznosítható gondolatot rögzíteni, mintegy 10 termelőszövetkezet 1956 előtt keletkezett anyaga alapján. Néhány év múlva tömegesen kerülnek ilyen iratok levéltári őrizetbe megfelelő begyűjtő munka esetén, igy már most fel kell készülnünk a rendezésnél adódó problémákra. Az első közös gazdaságok 1948-ban alakultak. Ezekből egy-egy levéltár gyűjtőterületére csak néhány juthat. Iratanyaguk általában az első évekből már nincs, ritka eset, hogy ilyen iratanyag levéltárba került volna. Az 1953-as és az 1956-os események oly súlyosan érintették a termelőszövetkezeteket, hogy az első esztendő iratainak nagyobb része elveszett, amikor a levéltárak már felfigyeltek a tsz-anyagok fontosságára. Ennélfogva 1948-1953 közötti, levéltári megőrzésbe adandó tsz-irat kevés akad. Ami levéltárba jutott, az túlnyomó részben az 1956-os os ellenforradalom idején feloszlott szövetkezetek fondjaiból áll. Ezek leginkább a községi tanács, vagy egy ma is működő tsz irattárából kerültek elő, ömlesztett állapotban. Az irattárak ellenőrzése során a levéltári dolgozók ezt általában tudják már, és külön is érdeklődnek a megszűnt szövetkezetek esetleg megmaradt anyaga után. Az igy levéltárba jutó fondok gyakran eléggé hiányosak ugyan, de bizonyító- és forrásértékük igy is jelentős. A termelőszövetkezetek iratainak fe lállítási rendéről. Mivel a termelőszövetkezetek szervezete üzemi jellegű, és elvileg a tsz iratok keletkezése, irattározása is az üzemi elv egyszerűsített formája szerint történik, a levéltárban rendezésre kerülő szövetkezeti fondok felállításánál is az üzemek esetében szokásos rend alapján kell eljárni. Bizonyára számos szemponttal kiegészíthető még az a felállítási séma, amit a Szegedi Állami Levéltárban sikerült kialakítanunk. Az eddigi tapasztalatok alapján mi az alábbi rendszert követtük:
