Rendezés

XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Oltvai Ferenc–Szabó Ferenc: A Csanád Megyei Földhivatal története és iratainak rendezése. • 1962. [LSZ 1962/2. 10-22. p.]

49. Csanád msgy® Földhivatala. 18*056/1947. 15.tétel. 30* Csanád megye főispánjának iratai. 354/1948. 51• Bi Somijai Magda: i.m. f5« 52, Ű.o. 86-87. Bácskai Vera: A RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMUKERESKEDÉS IRATAINAK TÁRGYI RENDEZÉSE i ' '' • . • i Köztudomású, hogy a gazdasági szervek iratanyagának rendje gyakran nem felel meg a kutathatóság követelményének s nem ad áttekintést az iratképző szerv funkcióinak, tevékenységének sokrétűségéről. így gyakran még a rendezett és segédlettel ellátott gazdasági iratok tárgyi-tematikus átrendezése is indokoltnak látszik. A Rózsavölgyi és Tsa. Zenemükereskedés iratainak tárgyi rendezését még indokoltabbá tette, hogy e vállalat nemcsak kereskedelmi tevékenységet folytatott, t hanem,

mint az ország egyik vezető zeneműkiadója és hangversenyrendező irodája.kulturpolitikai funkciót is betöltött. Ugyanakkor iratanyagának egykorú rendje a kutatást lehetetlenné tette, s semminemű áttekintést nem adott a cég kereskedelmi és kiadói tevékenységéről, a zenei életben játszott irányitó szerepéről. A cég iratanyaga az államosítás után került a levéltár őrizetébe.A kb. 30 fm-nyi iratanyagnak mintegy egyharmadát papirzsákokba gyömöszölt pénztári mellékletek képezték. Ezek, mint forrásértékkel nem rendelkező iratok még a rendezés előtt selejtezésre kerültek. A mintegy 20 fm-nyi üzleti levelezés részben eredeti rendjében, részben a szállítások során szétbomlott állapotban került a levéltárba. Megállapítható volt, hogy belső levelezés cimszó alatt egy-egy félév levelezését kezelték együtt a levelezők betűrendjében* A beérkezett leveleket és a kiadványok másolatait együtt tárolták, eredetileg időrendben, de a kronologikus rend részben a használat, részben a csomagolás és szállitás során megbomlott. Az iratanyaghoz semmiféle segédlet nem maradt fenn, s ilyenformán a kutatás számára használhatatlan volt. Tekintettel arra, hogy az iratanyag forrásértéke nem annyira a^gazdaságtörténet, mint inkább a zenetörténet és kultúrpolitika számára jelentős, a rendezés kiindulópontjául az szolgált, hogy a cégnek elsősorban a magyar zenei életben s a magyar zeneszerzők müveinek külföldi propagálásában játszott szerepe domborodjék ki. /Annál is inkább, mert a vállalat tőkeerejét, kereskedelmi forgalmát, gazdasági üzletmenetét tükröző összesítő számadási könyvek- néhány töredék kivételével - nem maradtak fenn./ Az iratanyag eredeti tagolatlanságára jellemző, hogy a belső levelezés cimszó a legkülönfélébb tárgyú iratokat fogta össze. Együtt kezelték a kül- ós belföldi zenemtikiadókkal, nyomdákkal, zenemükereskedésekkel, a vidéki bizományi könyvkereskedésekkel folytatott kereskedelmi levelezést, a vidéki megrendelő leveleket és az azokra adott válaszokat, a hangversenyszervezési iratokat, a zeneszerzőkkel, zenészekkel folytatott- sokszor magántermészetű - levelezést, a szerzőkkel és műkedvelőkkel kötött szerződéseket és megállapodásokat, a fizetési felszólításokat,